Magyarország elkötelezett a nukleáris energia békés használata mellett – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, a nemzetközi atomcsendszerződésről rendezett konferencián, amelyet helyi idő szerint szerdán tartottak.
Elmondta azt is, hogy Magyarország is teljes mértékben ellenzi a nukleáris fegyverek tesztelését világszerte, és az atomerőművek biztonságos működésére is kiemelt figyelmet kell fordítani. Szijjártó közölte, hogy az ország fenntartja magának a jogot, hogy nemzeti energia-összetételét maga határozza meg és azt is, hogy olcsón, tisztán és biztonságosan termelje meg az energiát, amelyet felhasznál.
A miniszter leszögezte, hogy Magyarország az elmúlt évtizedekben nagy szerepet tulajdonított a nukleáris energia használatának, és így lesz ez a jövőben is, mivel a magyar gazdaság versenyképességének egyik fontos feltételéről van szó. Az energiakereslet több mint 40 százalékát Magyarország ma ilyen forrásból elégíti ki.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a békés célú felhasználás mellett ugyanakkor Magyarország is „minden lehetséges módszerrel és eszközzel” ellenzi a nukleáris fegyverek tesztelését világszerte, és teljes mértékben támogatja az erről szóló nemzetközi egyezményt, az átfogó atomcsendszerződést.
Ezért is vállalta fel Budapest 2013 és 2015 között a szerződés végrehajtásának koordinálását. „Úgy gondoljuk, a világ sokkal nyugodtabb és békésebb hely lenne, illetve lehetne, ha végre sikerülne a nemzetközi jog eszközeivel is betiltani a nukleáris fegyverek tesztelését” – mondta a miniszter.
Sajnálatát fejezte ki, hogy a kísérletek teljes befejezését a gyakorlatban még nem sikerült elérni, és sürgette azokat az országokat, amelyek még adósak a szerződés ratifikálásával, hogy mielőbb tegyék azt meg. Külön kitért annak fontosságára, hogy a Koreai-félszigetet megszabadítsák a nukleáris fegyverektől.
„Meg kell továbbá előzni, hogy bármilyen diktátor vagy terrorszervezet kezébe atomfegyverek kerüljenek” – mondta, hozzátéve, hogy ebből a szempontból az ENSZ-nek fontos szerepe van, és Magyarország minden segítséget megad ahhoz, hogy az ENSZ be tudja tölteni ezt a szerepet – húzta alá Szijjártó Péter.
Az átfogó atomcsendszerződést (CNTBT) 1996 őszén New Yorkban nyitották meg aláírásra. Az egyezményt aláíró 185 államból mostanra már 168 jóvá is hagyta azt. Hatálybalépéséhez azonban a szerződés értelmében feltétlenül szükséges 44 jelentős nukleáris programmal rendelkező ország ratifikálása. Közöttük van Magyarország, amely ezt 1999-ben meg is tette.
A 44-es csoportból ugyanakkor az Egyesült Államok, Kína, Egyiptom, Irán, Izrael, Észak-Korea, India és Pakisztán még nem hagyta jóvá a szerződést, és az utóbbi három ország alá sem írta.
Szijjártó Péter felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a nukleáris balesetek is katasztrofális következményekkel járhatnak, mint arra – sajnálatos módon – már volt is példa a múltban. Az atomerőművek biztonságos működésére ezért kiemelt figyelmet kell fordítani.
