Coudenhove Ernesztina grófi család fotóalbuma

Baross Gábort hívja a köznyelv az úgynevezett vasminiszternek, mivel az ő nevéhez kötődik a Magyar Királyság vasúthálózatának kiépítése, fejlesztése. Ezen elv alapján bátran nevezhetnénk a Garam mente vasgrófjának Breuner Ágostont – aki a zselízi kastély építőjének, Esterházy János Károlynak volt az unokája –, mivel munkássága ugyancsak összefüggésbe hozható a kötöttpályás közlekedési eszközrendszer fejlesztésével.

Többek között elvitathatatlan érdemeket szerzett főigazgatóként a Vág-völgyi vasút kiépítésében, melynek elismeréseként 1873-ban császári és királyi kamarási méltóságot nyert el. A birtokrendszeri uradalmat egyébként az Osztrák-Magyar Monarchia legmodernebb uradalmai között tartották számon akkoriban.

Emellett tevékenysége időszakában, az 1880-as években épült ki a Párkány–Csata, majd a Csata–Léva közti vasútvonal.

Hogy ehhez mennyi köze volt, arról nincs tudomásunk, mindenesetre 1884 és 1892 között a Magyar Országgyűlés főrendiházának (felső kamara) tagja, illetve miniszteri tanácsos is volt, nem utolsó sorban pedig a Széchenyi István alapította Nemzeti Casinonak a tagja, mely olyan nemeseket tömörített, akik nyitottak a nemzeti közművelődés, a közérdekű eszmecsere és párbeszéd, valamint a magyar társadalom és az ország fejlődésének előmozdítása érdekében.

Halála előtt egy évvel pedig megépült Oroszkán a Garamvölgyi Cukorgyár Rt., ahova többnyire a zselízi uradalom földjeiről szállították a cukorrépát. Ezen áruforgalom logisztikájára építették ki a kisvasút infrastruktúráját, mely fokozatosan behálózta az egész térséget.

(Fotó: alamy.com, myheritage.hu)

Gróf Breuner Ágost (teljes nevén: August Johann Evangelist Karl Borromeus Joseph Breuner-Enckevoirt) 1828. október 1-én született Alsó-Ausztriában, Grafeneggben. Apja, idősebb Breuner-Enckevoirt Ágoston, anyja pedig a zselízi kastély építőjének, Esterházy János Károlynak a lánya, Esterházy Mária Terézia Karolina. Felmenője Fülöp Ignácz 1687-ben nyert magyar indigenátust.

Azóta a család asparni ága – magyar családokkal jutván többszörös sógorságba – birtokossá vált. Bars, Hont és Nyitra megyékben nagy uradalmak fölött rendelkezett. Ágost gróf 1855. október 14-énHorpácson vette feleségül Széchenyi Agátha grófnőt (született 1833. 10. 18-án, teljes nevén: Marie Agathe Franciska Ludovika Stefánia Széchényi de Sárvár-Felsövidék), akivel Zselízen letelepedtek le.

Aktívan részt vett a közügyekben: parlamenti képviselő, császári és királyi kamarás, miniszteri tanácsos, a bécsi bányászati kamara tanácsosa volt.

1884-ben a Ferenc József-rend nagykeresztjével tüntették ki. Kiterjedt erdőségeiben híres vadászatokat rendeztek.

(Fotó: Muka István és Juhász Gábor gyűjteményéből, illetve Coudenhove Ernesztina grófi család fotóalbumából való képekből összeállított montázs)

Vadászatain Európa főúri és politikai elitjének jeles tagjai is gyakran vettek részt. Közeli rokonságot ápolt Ratibor hercegével, II. Ratibor Victorral is, aki Breuner-Enkevoirth Mária (1856–1929) nevű lányát vette feleségül. Másik lányát, Ernesztínát pedig a zselízi kastély utolsó lakójaként tartjuk számon, aki egészen 1945-ig Zselízen élt. Összesen hét gyermekük született.

1894. február 21-én, 65 évesen halt meg Fiumében. Megérdemelné, hogy emlékét méltóbban őrizzük, legfőképpen Zselízen.