A trianoni diktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából megszólaltak a szlovák politikai élet szereplői, jelenlegi és korábbi vezetői is. Mindenki a jövőbe tekintene, még ha a múlt (lásd pl. Beneš-dekrétumok) kőkeményen velünk is él…
Zuzana Čaputová államfő szerint a szlovákok és a magyarok közös jövője szempontjából fontos, hogy azt keressék, ami emberként és polgárként összeköti őket. „Egyben tartsuk tiszteletben a nyelvi és kulturális különbözőségünket, hiszen azok kölcsönösen gazdagítanak bennünket” – írta Čaputová abban a kétnyelvű bejegyzésben, melyet csütörtökön, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulóján tett közzé a közösségi hálón.
A békeszerződés aláírása Čaputová szerint új korszakot nyitott a szlovákok és a magyarok együttélésében. „Bár a történelmünket olykor eltérően értelmezzük, közös múltunk, élményeink, családi kapcsolataink, kulturális értékeink és közös eredményeink szoros köteléket alkotnak közöttünk” – olvasható a bejegyzésben.
Az elnök asszony hangsúlyozta, hogy a szlovákoknak és a magyaroknak együtt nagy dolgokat sikerült véghezvinniük. „1989-ben együtt vívtuk ki a szabadságot, majd néhány évvel később egyesült erővel védtük a demokráciát. Közösen éltük meg Szlovákia megalakulását, csatlakozását az Európai Unióhoz, illetve NATO-taggá válását. A közelmúltban együtt harcoltunk az igazságért, a korrupció ellen, és ma együtt küzdünk a koronavírus okozta világjárvány ellen is.
Mindaz, amit Szlovákia elért, a szlovákiai magyarok aktív részvétele nélkül nem sikerülhetett volna”
– emlékeztetett Čaputová, hozzátéve: közös jövőnk érdekében fontos, hogy azt keressük, ami összeköt minket.
Pellegrini szerint elég a jóból a Szlovákiában élő kisebbségek számára
Nincs szükség arra, hogy speciális szerződéseket kössünk a szlovákiai lakosság egy részével, mi mindenkit egyaránt képviselünk. Ezt Peter Pellegrini, a parlament és a Smer-SD alelnöke jelentette ki csütörtökön, aki hivatalos állásfoglalást vár Igor Matovič kormányfőtől ebben a kérdésben. Szerinte arra sincs szükség, hogy az ország a szlovák–magyar kapcsolatok terén más irányba mozduljon el. Hangsúlyozta: az elmúlt tíz évet tekintve most a legjobb a két ország viszonya.
A Smer-SD alelnöke a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója és a magyar nemzeti összetartozás napja (június 4.) alkalmából tartott keddi (június 2.) találkozóra reagált, melyen a kormányfő és néhány kormánytag mellett a szlovákiai magyar kisebbség képviselői vettek részt.
A parlamenten kívüli MKP küldöttsége a találkozón átadta a miniszterelnöknek a magyar nemzeti közösség memorandumát, melyben többek között az autonómia megvalósítását kérik bizonyos területeken.
„A múltban sok pozitív változás történt, melyek az itt élő magyarok és a többi kisebbség javát szolgálták. Nem látok semmilyen indokot arra, hogy ennél is tovább menjünk.
Fölöslegesen tépnénk fel a sebeket és fölöslegesen traumatizálnánk a kapcsolatainkat” – jelentette ki Pellegrini. Úgy véli, ahhoz, hogy egy szlovákiai kisebbség – beleértve a magyar kisebbséget is – „jól működhessen”, nincs feltétlenül szüksége arra, hogy a parlamentben egy kizárólag az adott kisebbség tagjaiból álló párt képviselje az érdekeit.
A nemzet kovásza: szó sem lehet Trianon megnyitásáról
Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke elutasít bármiféle vitát, amelynek a trianoni békeszerződés megnyitása lenne a tárgya. Hozzátette: egy ilyen vitának valószínűleg súlyos következményei lennének mindkét államra nézve. Kollár szerint Szlovákia és Magyarország viszonya jelenleg átlagon felüli, ezért továbbra is a jövőbe kell tekinteni, és kölcsönösen segíteni kell egymást, például a V4 projekt megerősítése által.
Juraj Šeliga (Za ľudí), a parlament alelnöke úgy véli, Matovičnak, mint a harmadik legfőbb közjogi méltóságnak joga van bármilyen rendezvényt megszervezni. Pozitívan értékeli, hogy a kormányfő efféle informális eszközökkel is igyekszik megerősíteni a szlovákok és a magyarok kapcsolatát. Információi szerint a miniszterelnöknek nem volt tudomása arról, hogy egy memorandumot fognak átadni neki, így nem is buzdított erre senkit, nem lépett fel proaktívan. Šeliga a tíz éve tartó jó szlovák–magyar viszony és együttműködés folytatását szorgalmazza. Egyben
elutasítja a feszültségkeltést, valamint azt a törekvést, hogy belerángassák a kormányt más országok játékaiba.
A magyar nemzeti közösség memoranduma olyan követeléseket tartalmaz, mint a magyarság államalkotó nemzetként való elismerése Szlovákián belül, illetve egy magyar körzet kialakítása, amelyet a magyarok igazgatnának választott képviselőik útján. Az MKP, amely a memorandumot átadta, a kormányfő akcióját kedves gesztusként értékelte.
Bár el se olvasta, de bírálja – munkában a szlovák külügyminiszter
A magyar nemzeti közösség memoranduma, amelyet a parlamenten kívüli MKP párt küldöttei a héten terjesztettek Igor Matovič kormányfő elé, nem segíti elő a szlovák-magyar jószomszédi viszonyt. Ezt Ivan Korčok (SaS-jelölt) külügyminiszter jelentette ki csütörtökön.
„Csak a médiából ismerem annak a dokumentumnak a tartalmát, amelyet Trianon előestéjén adtak át Igor Matovič kormányfőnek. Ha ez a válasz a kormányfő magyar közösség felé nyújtott jobbjára, akkor úgy veszem, hogy elutasították a szlovák miniszterelnök barátságos gesztusát”
– mondta a TASR hírügynökségnek, hozzátéve: meglepte őt ez a dolog.
A tárcavezető szerint a memorandum teljes mértékben ellentmond a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó összes európai előírásnak, és semmilyen módon nem járul hozzá a szlovákok és a magyarok jó viszonyához. Megjegyezte, hogy ez a lépés nincs összhangban azzal a légkörrel sem, amely eheti budapesti látogatását jellemezte.
(Felvidék.ma/TASR)
