Szlovákia lakossága élen jár az élelmiszerekkel való pazarlásban. Minden lakos évente átlagban 100 kilogramm konyhai hulladékot „termel”. A SITA hírügynökséget erről Eva Sádovská, a WOOD&Company elemzője tájékoztatta.
A mértéktelen pazarlásnak próbálnak gátat vetni azzal, hogy 2021. január 1-től a falvak és városok önkormányzatainak kötelességük lesz bebiztosítani a lakosság számára olyan szeméttárolókat, amelyekben külön gyűjthetik a konyhai maradékot.
Természetesen ez az intézkedés plusz kiadással jár. Az élelmiszerrel való pazarlásra tehát a lakosság ráfizet. Az eddig megszokott szeméttárolók mellé ugyanis újabb kerül, amely kifejezetten az ételmaradékok gyűjtésére szolgál majd.
Az élelmiszerhulladék képezi a kommunális hulladék legnagyobb részét. Elkülönítésével jelentősen csökkenthető az üvegházhatású gázok termelődése. Ezek pedig a hulladék tárolásával nagyban terjednek.
„Szlovákiában annak ellenére komoly élelmiszerpazarlás tapasztalható, hogy az élelmiszerek ára évről évre emelkedik. A háztartások kiadásainak ötödét éppen élelmiszerre költik és ugyanakkor a családok 15 százaléka nem engedheti meg magának a rendes napi ebédet” – mondta Eva Sádovská.
Szlovákia lakossága személyenként évente 100 kilogramm ételmaradékot „termel”, naponta egy személy mintegy 27 dekányit. Azonban az éttermekben, az élelmiszerek előállítása során, a munkahelyeken is nagy mennyiségű hulladék gyűlik össze.
A szeméttárolókba a leggyakrabban a kenyér, péksütemény, gyümölcs, zöldség, tejtermékek, a főtt ételmaradékok, lejárt szavatosságú termékek, de még kibontatlan élelmiszerek is kerülnek. Az ilyen ételmaradékokból származik aztán az LFG nevezetű káros anyag, amely jelentősen szennyezi a felszíni és talajvizeinket, a termőföldet és a levegőt.
Az új hulladéktárolók bebiztosítása nem lesz kötelező azokban a községekben és városokban, ahol a hulladékot hasznosítják, illetve ahol ez megvalósíthatatlan. Nem érinti azokat a háztartásokat sem, ahol a biohulladékot maguk komposztálják. Egyébként a konyhai hulladék begyűjtésére kéthetente kerülne sor.
Az ilyen hulladékgyűjtés természetesen többletköltséggel és komoly szervezéssel jár.
A lakosságnak pedig el kell viselnie a szemétszállítás díjának növekedését. A többletköltség összege azonban attól függ, hogy az önkormányzatok mennyire használják ki az erre szánt európai uniós alapokat. Az elemző szerint viszont ezek a költségek nem lesznek annyira magasak, mint amekkora összeget a feleslegesen vásárolt, majd kidobott élelmiszerekre költünk.
Minden szlovákiai lakos évente 100-150 eurót fordít olyan termékekre, amelyek aztán hulladékként a szemétben végzik.
(webnoviny.sk/Felvidék.ma)
