A Magyar Közösség Pártja (MKP) július 18-án Farnad községben tartja kongresszusát, amelyen megválasztják az új pártelnököt is. A járási konferenciák lezárultak, azokon összesen hét elnökjelöltet neveztek meg, most bemutatjuk mindannyiukat.
Az MKP kongresszusán a 18 magyarok által lakott felvidéki járásból delegált 200 küldött hozza meg a döntést. A küldöttek száma az egyes járásokból változó, ez főleg az ott élő magyarok számából adódik, így például a legnagyobb (azaz legtöbb magyart számláló) Dunaszerdahelyi járásnak több küldöttje van, mint a hét legkisebbnek összesen, a Komáromi járás esetében ugyanez pedig hat kisebb járással összevetve érvényes. Az elnökjelölés jog, nem pedig kötelesség, így 11 járás egy-egy elnököt javasolt, hat járás (Nyitrai járás – 4 küldött, Érsekújvári járás – 22 küldött, Nagykürtösi járás – 7 küldött, Kassa-vidéki járás – 7 küldött, Tőketerebesi járás – 11 küldött és Nagymihály járás – 5 küldött) egyet sem, egy pedig (ez a Losonci járás – 7 küldött) hármat is.
Az MKP kongresszusa természetesen csak azon jelöltek közül választ pártvezetőt, akik élni kívánnak a jelöléssel, így az elnökjelöltek száma még változhat, sőt, elvileg még a kongresszuson is születhet döntés.
A kongresszus nem csak elnököt, hanem kilenctagú országos elnökséget is választ, köztük az MKP Országos Tanácsának elnökét is. Az elnökség mandátuma most csak egy évre szól majd, ugyanis az új Alapszabály kidolgozása is folyamatban van.
Mi most bemutatjuk a járási konferenciák által javasolt elnökjelölteket, tesszük ezt abc-sorrendben, ahogyan valószínűleg a kongresszuson is szót kapnak majd. A jelöltek tevékenysége mellett a legutóbbi két választáson szerzett preferenciaszavazataikat is ismertetjük, ahogy azt is, mely járásokból kapták a jelölést.
Fontos tudni, hogy az elnökválasztás titkos szavazással történik, azaz a küldöttek személyes döntése a meghatározó, így nyitott minden és bármi megtörténhet.
Bárdos Gyula (62 éves, szenci lakos) a Csemadok országos elnöke, Szlovákia egyik legismertebb közéleti személyisége. Pedagógusi végzettsége mellett újságíróként is dolgozott, volt parlamenti képviselő, frakcióvezető. Három évtizede a közéletünkben való megnyilvánulásaiban rendre a felvidéki magyar közösségi érdekeit és az összefogást hangsúlyozza. Elsőként vállalta fel szlovákiai magyarként a köztársaságielnök-jelöltségét, 2014-ben (azaz Berényi József pártelnöksége idején) csaknem százezer szavazattal 5,1%-os eredményt ért el. Ezen eredmény komoly súlyát főleg tavaly tudatosítottuk, amikor a Most-Híd jelöltje az államfő-választáson csupán 3,1%-ot kapott. Bár az összes elnökjelölt közül a legidősebb, népszerűsége töretlen. Ezt mutatja az is, hogy a 2020-as parlamenti választásokon a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) listavezetőjeként 39 423 preferenciaszavazatot kapott, csaknem dupláját annak, mint 2016-ban az MKP listájának második helyén indulva, amikor 22 267-en karikázták a neve előtti sorszámot. A Szenci járás (a kongresszuson 5 küldöttjük lesz) konferenciája jelölte őt pártelnöknek.
Becse Norbert (48 éves, Naszvadon él) Komárom megyei képviselő, illetve frakcióvezető-helyettes. A Megyei Hírvivő című havilap szerkesztőbizottságának munkájában is részt vállal, közkedvelt szakterülete a kultúra, a sport, az önkormányzat és az oktatásügy. Biológia, testnevelés, valamint informatika szakos pedagógus, a naszvadi magyar tanítási nyelvű alapiskola igazgatója – már tizenhat éve. Vezetése alatt az iskola új arculatot kapott, technikailag magasabb szintre jutott. Több évtizede részt vesz a község és a járás kulturális és sportéletében. 2011 óta az MKP helyi szervezetét vezeti. 2016 óta az MKP Komáromi járási elnöke, öt jelölt közül választották meg. 2020-ban nem volt rajta az MKÖ listáján, 2016-ban az MKP választási listájának 46. helyén indulva 676 elsőbbségi szavazatot kapott. Az MKP Érsekújvári Járási Konferenciájától az MKP Országos Tanácsának vezetésére is jelölést kapott. Országos elnöknek a párt komáromi konferenciája (76 küldött) jelölte.
Berényi József (53 éves, Alsószeli lakosa) Nagyszombat megye alelnöke – már a második választási időszakban. Magyar-történelem szakos tanár, volt parlamenti képviselő és külügyi államtitkár is. 2010–2016 között az MKP országos elnöke volt. Elnöksége idején rajtolt a Martosi Szabadegyetem, mérettette meg magát az első felvidéki magyar köztársasági-elnökjelölt, és elkészült az MKP ún. autonómia-tervezete is (ennek címe: „A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei” – ezt Őry Péter és szerzői kollektívája dolgozta ki, ezt a dokumentumot az MKP Országos Tanácsa a legutóbbi ülésén is megerősítette). Több, hazai és külföldi lapban jelentek meg írásai, főleg a kisebbségi jog, területfejlesztés és az európai uniós támogatások témakörökben. A jelenlegi szlovákiai belpolitikai élet aktív résztvevője, ezt mutatja az is, hogy helyet kapott a szlovák miniszterelnök, majd a házelnök Budapesten tárgyaló küldöttségében is. A 2020-as parlamenti választáson a lista végéről indulva 13 494 preferenciaszavazatot kapott, négy évvel ezelőtt, a lista elején – pártelnökként – 50 789-et. A Lévai járásból (16 küldöttjük van) kapott jelölést.
Cziprusz Zoltán (31 éves, rimaszombati lakos) Besztercebánya megye képviselője. Az MKP legfiatalabb elnökjelöltje már 18 éves korában tevékeny résztvevője volt a párt helyi szervezetének. A Via Nova ifjúsági szervezet négy évvel ezelőtt a választási lista elejére jelölte. Építészmérnökként egy családi vállalkozásban dolgozik. A Tompa Mihály Központ igazgatójaként részt vesz a gömöri és nógrádi sport- és kulturális élet koordinálásában, szervezésében, sőt, ez a tevékenység egyre inkább felvidéki méretet ölt. Négy éve tagja az MKP Országos Elnökségének. Úgy gondolja, akkor tud sikeres lenni a felvidéki magyarság, ha egy etnikai alapon szerveződő gyűjtőpártba tömörül. A parlamenti választások előtt a magyarországi és a szlovákiai köztelevízió vitaműsoraiban megállta a helyét, érvekkel tudta alátámasztani álláspontját. 2020-ban a 9. helyről indulva 9 124 elsőbbségi szavazatot kapott, míg négy évvel korábban (egy hellyel hátrébb indulva) 7 252-en karikázták. A Rimaszombati (15 küldött), a Nagyrőcei (3 küldött), a Rozsnyói (9 küldött), valamint harmadmagával a Losonci járás jelölte őt pártelnöknek.
Forró Krisztián (44 éves, Nagymácsédon él) Nagyszombat megyei képviselő. Civilben ügyvezető egy kereskedelmi és tanácsadói Kft-ben. 2004-ben lépett az MKP soraiba, nyolc évig vezette a párt galántai járási elnökségét, 2012-ben és 2016-ban az országos elnökségbe is beválasztották. A főiskolán modern üzleti tudományokat tanult, számos menedzseri és politikai tapasztalattal rendelkezik. 2016-ban az MKP-ban a migránskvóták elleni és a helyi népszavazások eredménye melletti petíció kampányát segítette, ezt akkor több mint 80 ezren írták alá. Szociális érzékenységéről tanúskodik, hogy 2013-ban – néhány társával együtt – megalapították a Megbecsültek Társaságát, amely szervezet a szépkorúak érdekeit hivatott képviselni, emellett nagy érdeklődésnek örvendő kirándulásokat is szerveznek nekik. 2020-ban nem indult a parlamenti választáson, 2016-ban kampányfőnökként a 6. helyen indult, és 5 416 preferenciaszavazatot kapott az MKP választóitól. Jelöltségét a Galántai járás (14 küldött), a Vágsellyei járás (6 küldött), Pozsony (4 küldött) és Kassa (3 küldött), valamint harmadmagával a Losonci járás jelölte őt pártelnöknek.
Őry Péter (48 éves) Csallóközcsütörtök – eddig négyszer megválasztott – polgármestere. Jelenleg az MKP Országos Tanácsának elnöke, a már korábban említett autonómia-tervezet mellett a párt számos további dokumentumának kidolgozója. Az egyetemen tömegtájékoztatást tanult, elindítója a felvidéki magyarság körében folytatott internetes közéleti konzultációnak. A Pro Civis polgári társulás vezetőjeként a nevéhez fűződik az önkormányzati szabadegyetemek megszervezése, a szlovákiai jogszabályok magyar nyelven való elérhetőségét biztosító Törvénytár.sk portál működtetése és az Önkormányzati Szemle című folyóirat indítása. 1999 és 2002 között a Magyar Ifjúsági Közösség elnökeként az ún. madarászi nyári szabadegyetemeket szervezte, az elsőn született meg a döntés Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a szlovák kormányfő között a párkányi Mária Valéria híd újraépítéséről. A 2020-as parlamenti választáson a 3. helyről indulva 12 852 preferenciaszavazatot kapott, 2016-ban 4 093-at – mintegy háromszorosát annak, amit négy évvel korábban, akkor még a 13. helyről indulva szerzett. A Dunaszerdahelyi járásban (35 küldött) kapott pártelnöki jelölést.
Papp Sándor (56 éves, Kalondán él) jelölése jó példája annak, hogy az MKP-ban alulról építkezve néhány hét alatt egy MKP-tag országos elnökjelöltként is megmérettetheti magát, bár nem indult a parlamenti választáson 2020-ban és 2016-ban sem. Közéleti pályája a rendszerváltozással egyidős, a kilencvenes években kétszer is megválasztották Kalonda polgármesterévé, ebben a tisztségében bátor és karakán fellépése okán fizikailag is súlyosan bántalmazták, megverették. Komoly érdemei vannak abban, hogy 1996-ban végre megnyílhatott a Kalonda és a magyarországi Ipolytarnóc közötti kishatárforgalmi átkelőhely. Olvasóink publicistaként is jól ismerhetik őt, írásai gyakran a Felvidék.ma legolvasottabb cikkei között vannak. Szívügyének tartja nemcsak a lakóhelye, és szűkebb régiójának, az Ipoly-völgyének a fejlődését, hanem az egész felvidéki magyar közösség erősödését. Építőipari tanulmányokkal a háta mögött és a Pro Kalondiensis polgári társulás vezetőjeként számos palóc vonatkozású megmozdulás szervezője, 2018-ban felállították a Palóc Határkeresztet, tavaly pedig a Palócok Élőláncával hívták fel magukra a figyelmet. Az MKP Losonci Járási Konferenciája jelölte őt – harmadmagával – országos pártelnöknek.
Megjegyzés: Az itt leírtakhoz az elnökjelöltek fb-közösségi oldalai, az MKP honlapján közzétett bemutatkozások, valamint a Felvidék.ma portálon megjelent korábbi cikkek szolgáltak forrásul.
