Folytatódott az Ecocenter Alapítvány és a Szőgyén község önkormányzata által nyújtott pályázat lebonyolítása, mely a környezettudatosság jegyében valósul meg augusztustól decemberig bezáróan.
A határon átnyúló pályázat partnerei a szőgyéni önkormányzat által működtetett Csongrády Lajos Alapiskola és az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola és Óvodatanintézmény.
A Partnerséget építünk program segíti az egészségtudatos magatartás fejlesztését, a fenntartható életmód meghonosítását, amit a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos oktatásokkal, szemléletformálással, az egészséges életmódra való neveléssel kíván elérni.
A projekt első részére augusztusban került sor, amikor Esztergom térségében, cserkésztábor keretében találkozott a két partnert képviselő diákság.
A kemence befűtése szőlővenyigével (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A folytatás szeptember negyedik hetében zajlott, amikor a soron következő tematikus hétnek az ipolyszalkai tájház adott otthont. Naponta váltakoztak a tanintézmény felső tagozatos tanulói, akik egy-egy napot töltöttek el együtt, és
megismerkedtek a népi kultúra s a hagyományok nyújtotta természetes környezet lehetőségeivel és más környezettudatos témakörökkel.
Az ipolyszalkai tájház udvara jó lehetőséget nyújtott arra, hogy a gyerekek megtapasztalják azt, miként készül az őstönkölylisztből az adalékmentes kenyér és kalács, hogyan lehet kovászolni, dagasztani, formázni, a kemencét előmelegíteni, kisütni a kenyeret, kalácsot.
A kender feldolgozásának ismertetése (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Megtanulták, hogyan készül a saját kézzel tisztított krumpliból ropogós burgonyaszirom, melyet a saját kézzel fűrészelt és aprított fa tüzén pirítottak meg, mangalicazsíron. A befűtött kemencében, a kenyér kisülése után készült még csipsz almából, körtéből és zöldségekből is.
Sült ízletes kemencés lepény is, melyre az Ipolyszalkán nevelt mangalicából nyert szalonna, valamint hagyma, sok zöldség és tejföl került. Kipróbálták a fonálkészítés technikáját rokkán és orsóval, megtudták, miként készült régen a ruha, a zsák és a kötél, és azt is, mi a különbség a gyapjúból, a lenből és a kenderből készült anyagok és ruhák között. Szőttek szőnyeget a már nem használt ruhákból erre a célra szétnyírt és felgöngyölített gomolyagból, megtanulták a fonálfölvetést, megismerkedtek a bőrből készült termékekkel, a makramétechnikával, és sok más leleményes, egyszerű anyaggal, amit őseink alkalmaztak az élet különböző területein. Az eleink által kitermelt és elkészített dolgok időtállóak voltak, melyet megbecsültek, óvtak egész életen át és átörökítették az utódokra is.
Favágás (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A két országból érkezett, egy anyanyelvet beszélő, egy nemzethez tartozó gyerekeknek jólesett a saját kézzel készített tízórai és ebéd elfogyasztása. Megkóstolták a frissen sült termékeket, a különféle gyümölcsökből készült lekvárt, a kovászos uborkát, a savanyúságokat, az aszalt zöldséget és gyümölcsöt, melyek mind az ipolyszalkai gazdák kertjéből kerültek a tájház udvarára. Megtudták, miért jó a kenyérre a sütés előtt lenmagot szórni és azt is, miért egészségesebb a mangalicazsír, mint az olaj. A munka mellett volt népi játék, íjászkodás, dobolás és kézműveskedés.
A múltba tett időutazást követően megismerkedtek a tudatos életmód azon egyszerű módszereivel, amelyekkel napjainkban csökkenteni lehet a műanyag mennyiségét, annak használatát.
Ezek nem mások, mint az egyszerű módszerekkel otthon is elkészíthető, vagy a tudatos életmódot pártoló áruházakban, bioboltokban beszerezhető, a mindennapi életben használt eszközök. Ilyen, a textilből készült bevásárlótáska, vagy zsák a vásárolt terméknek, méhviaszos tízórais tasak, újratölthető palack vagy kulacs, újrahasználható tízórais doboz, természetes anyagú mosogatókefe, hajkefe, fésű és fogkefe, üveg a maradék élelmiszer tárolására és még sok más.
Szőnyegszövés a nyolcvanéves szövőszéken (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Megtudták azt is, miért kell kerülni a mikroszálas ruhák és az eldobható műanyag evőeszközök használatát, mivel ajánlatos tisztálkodni, mosni, takarítani és mosogatni. Felismerték azt, miért kell kerülni a félkész áru fogyasztását, a gyorséttermeket, és az adalékkal ellátott élelmiszereket. A hulladékmentes és a hulladékszegény alternatívák sokasága közül megtapasztaltak néhány egyszerű és praktikus módszert a zero waste szemléletformáló életmód és az egészséges táplálkozás kialakítására.
A zero waste életmód néhány kelléke (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
„Az elmúlt napokban a ragyogó időjárás is kedvezett a rendezvénynek, amikor kétszázötven diák és őket kísérő pedagógus fordult meg a tájház udvarán. Segítőimmel együtt sikerült beavatni őket a népi kultúra és a hagyomány örökségeibe, és megmutatni azt, hogyan lehet tudatosan kialakítani az egészséges környezet és az egészséges életmód fenntarthatóságát. Az itt nyert tapasztalatokból mindannyian hazavisznek valamit családjukba, közösségeikbe és beépítik azt a mindennapjaikba” – mondta Dikácz Zsuzsanna, a tájház vezetője és háziasszonya.
A pályázat következő állomásának a két iskola lesz az otthona, ahol oktatási tevékenységen keresztül, tematikus napok keretében találkoznak a környezettudatosság jegyében.
A találkozások fő elemei közt szerepel a játékos tanulás, interaktív kiállítás, e-learning honlap, elektronikus tananyag és annak beépítése a tantervbe, valamint a tapasztalatszerzést támogató célcsoport kommunikációja online elemekkel. Decemberben kiértékeléssel és kiállítással zárul a projekt.
Az Interreg pályázat logója és a tudatos életmód néhány eszköze (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
