A plénum nem hagyta jóvá a 14. parlamenti ülés programját, így Boris Kollár, a parlament elnöke berekesztette azt. A rendkívüli ülés összehívását a Smer-SD indítványozta.
Az ellenzéki párt arra volt kíváncsi, hogy az egyes miniszterek milyen megoldásokat dolgoztak ki a koronaválságra a saját területükön. A koalíció nem látta indokoltnak az ülés megtartását. A program elfogadását a jelen lévő 136 képviselőből csak 52 támogatta.
Az ellenzék azt akarta elérni, hogy a parlament elfogadjon egy határozatot, amely kötelezné a kormány tagjait, hogy az októberi ülésszak elején előterjesszenek egy konkrét tervezetet a koronavírus-járvány második hullámával összefüggésben.
A tervezetnek tartalmaznia kellett volna azokat a sürgős intézkedéseket, amelyekkel minimalizálhatók a világjárvány negatív következményei.
A rendkívüli ülésen fel kellett volna szólalnia a pénzügy-, a gazdasági, a munkaügyi, a beruházásokért felelős, a közlekedési, a földművelésügyi, a környezetvédelmi, az oktatási és a kulturális miniszternek is. Az ellenzék többek között arra volt kíváncsi, hogy milyen lépéseket terveznek a szlovák gazdaság versenyképességének biztosítása és az innováció ösztönzése érdekében.
Tudni szerette volna továbbá, hogy milyen intézkedéseket készítenek elő az olyan területeken, mint a foglalkoztatás védelme, a magas szintű szociális ellátás és az oktatási színvonal fenntartása, valamint az uniós prioritások teljesítése a digitális és zöld gazdaság terén.
A kormánytagoknak ismertetniük kellett volna azokat az intézkedéseket is, amelyekkel mérsékelhető lenne a világjárványnak az idegenforgalomra, a sportra és a kultúrára gyakorolt negatív hatása.
A pénzügyminiszternek elő kellett volna terjesztenie olyan jogszabályi és fiskális intézkedésjavaslatokat is, amelyekből kiderülne, a kormány hogyan akarja pótolni a regionális és területi önkormányzatok osztalékadóból származó bevételkiesését. A koalíciós képviselők nem látták indokoltnak a rendkívüli ülés megtartását. Azzal érveltek, hogy a képviselők bármikor élhetnek az interpelláció lehetőségével, vagy közvetlenül is kérdőre vonhatják az egyes minisztereket, illetve a miniszterelnököt a rendes parlamenti ülésen, a kérdések órája keretében.
