Az STV2 Keresztben (Do kríža) című vitaműsorának vendége volt Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár. A magyar politikust annak apropóján hívták meg az adásba, hogy éppen öt éve robbant ki a migránsválság, amire Magyarország a kvótarendszer elutasításával és egy egyedülálló humanitárius segélyprogrammal, a Hungary Helps-szel reagált. A segélyprogramot a nevezett államtitkárság és Azbej Tristan koordinálja.
A műsor további vendége volt Matyáš Zrno, a cseh Konzervativní noviny főszerkesztője és Andrej Bán, a Denník N fotográfusa, publicistája, aki testközelből fényképezte Európa több pontján a válságot.
A műsor azért bír jelentőséggel, mivel a Hungary Helps program a külföldi sajtóban nem nyer túl nagy teret. Magyarország – humanitárius erőfeszítéseinek elismerése helyett –jobbára kritikát kap a kvótarendszer elutasítása miatt.
„A magyar kormány volt a világon az első 2016-ban, amely létrehozott egy olyan kormányzati egységet, ami az üldözött keresztények megsegítésére irányul, ugyanis világszerte a keresztényeket üldözik legjobban a vallásuk miatt. A világon jelenleg 260 millió ember szenved diszkriminációt vagy megkülönböztetést pusztán azért, mert keresztény.
A vallási üldöztetést elszenvedők 80%-a Krisztus követője, ami megítélésem szerint a világ legjobban elhallgatott emberjogi válsága. Mégis valami különös oknál fogva ez a téma nem szerepel a nagy emberjogi szervezetek agendájában, de még az ENSZ sem beszél erről”
– mutatott rá a kereszténydemokrata politikus.
„El kell mondani, hogy az elmúlt öt évben némiképp csökkent a keresztények üldöztetése, ma kevesebb vértanúhalálról szólnak a híradások, mint korábban. Mindez két okra vezethető vissza: egyrészt az Iszlám Állam visszaszorulására, másrészt arra, hogy sokan elhagyták szülőföldjüket és biztonságos környezetet kerestek. Azonban a mi álláspontuk az, hogy mindenkinek joga van otthon, a saját szülőföldjén boldogulni” – fogalmazott az államtitkár.
Példaként említette, hogy
míg 2004-ben Irakban 1,5 millió keresztény élt, számuk mára kevesebb mint 300 ezer.
„Egy kétezer éves közösségről beszélünk, akik túlélték két évezred viszontagságait, most azonban pár év alatt egyötödére csökkent a lélekszámuk. A mi felelősségünk, hogy tétlenül szemléljük-e a folyamatot, vagy megpróbálunk tenni valamit ellene. Ugyanakkor ma már nem a Közel-Kelet a keresztényüldözés elsődleges helyszíne, a jelenség Közép-Afrikára tolódott át. Líbiában például csak tavaly 3000 embert öltek meg keresztény hite miatt.”
Matyáš Zrno úgy látja, bár Csehországot alig érte a migrációs áramlás, de rég volt olyan téma, ami ennyire rezonált volna a cseh közvéleményben.
A cseh újságíró sok dologban osztotta Azbej Tristan véleményét. Meglátása szerint Orbán Viktor következetesen követi azt a politikát a témában, amit 2015-ben felvállalt, míg Angela Merkel sok dologban engedett és változtatott.
Kép: prochristie.hu
Zrno úgy látja, hogy ha nem is ismerik el Magyarország igazát, mégis azok a tendenciák érvényesülnek, amiket a magyar miniszterelnök előrejelzett, és részben meg is csappant a migrációs nyomás azóta. Szerinte a koronavírussal csak még jobban beigazolódott, hogy az EU nem akar lazítani ezen az egészen, és a járvány miatt a migrációs válság kissé át is értékelődött, mára mintha már nem kapna akkora szerepet, mint korábban. „Viszont hiba lenne nem észrevenni, hogy valamilyen szinten iszlamizálódik Európa, ami egyre inkább látványos, és magával hozza a szélsőséges pártok előretörését, mint a Jobbik, AfD vagy Kotleba pártja. Ha pedig a szélsőségek előretörését problémának tekintjük, akkor nem kerülhetjük meg az ezt kiváltó hatásokat is annak tekinteni” – nyomatékosított a cseh főszerkesztő.
Andrej Bán a legtöbb témában nem osztotta vitapartnerei álláspontjait. Szerinte az EU külső határait kell megvédeni, nem pedig a belsőket, ami megosztja Európát. Ezek a külsők pedig a görög–török szakaszon vannak. Aláhúzta viszont, hogy minden ember megérdemli a humanitárius segítséget, nem csak a keresztények. Persze nem vonta kétségbe, hogy sok keresztényt üldöznek, de szerinte sokkal több muszlim üldözött van, hiszen ez egy 1,8 milliárdos vallás, ami magában foglal radikális dzsihadistától kezdve egészen a teljesen alkalmazkodó mentalitásig sok árnyalatot.
Arra is rámutatott, hogy 2015-ben Magyarország szerinte nagy gondban lett volna, ha Németország Magyarországhoz hasonlóan bezárja a határait és nem veszi át Magyarországtól azt a több ezer migránst, akik ellepték Budapestet, főleg a Keleti pályaudvart. Mindazonáltal szerinte 2015-ben már csak a probléma kicsúcsosodása volt tapasztalható. Mindennek előzöngéje az volt, amikor 50 ezer koszovói akart bejutni az Európai Unióba Magyarországon keresztül, amit az EU és Németország megakadályozott, mert Koszovó 1999 óta nem háborús övezet.
Az újságíró 2015-ben Görögországban járt az uniós pénzügyi tanácskozáson, ahonnan autóval jött haza, ekkor szembesült először azzal, hogy százak sátoroznak a Balkánon az út szélén. Emiatt sejtette, hogy az EU legnagyobb kihívása a jövőben nem a pénzügyi helyzet lesz, hanem a migráció.
A szélsőségek erősödését Bán azzal magyarázza, hogy 2015 környékén több terrorista merénylet is történt, ami muníciót adott ezeknek a pártoknak.
Szerinte a kulcsprobléma nem a migráció, hanem az integráció hiánya. A migrációt szerinte megállítani nem lehet, legfeljebb lelassítani, ahogy most lelassult, de szerinte koordinálni kellene.
A műsor végén Azbej Tristan bemutatta a Hungary Helps programot, melyek alapelve, hogy a segítséget kell odavinni, ahol baj van és nem a bajokat kell importálni Európába. A magyar modell különlegessége szerinte, hogy közvetlenül az érintett közösségeknek nyújt segítséget. Míg a legtöbb állam, szervezet és cég rábízza adományait egy nagy nemzetközi humanitárius szervezetre, mely adományok sok esetben nem jutnak el a megfelelő helyre, Magyarország a közvetlen segítségnyújtást választotta, hogy ne legyenek kizárva olyan kisebbségek se, mint a keresztények. A Hungary Helps sok esetben például közvetlenül az érintett püspökségeknek, vagy iskoláknak adja a támogatást, amely így a legjobb hatékonysággal hasznosul.
„Élelmiszerrel, gyógyszerrel, templomok, lakóépületek és kórházak felújításával foglalkozunk, a legfontosabbat adjuk vissza azoknak, akik nehéz időben mindenüket elvesztették”
– mutatta be a szlovák televízióban a magyar humanitárius politika alapjait a KDNP politikusa.
