Surján László szerkesztésében a Charta XXI Egyesület nemrég adta ki a Megbékélés honlapján megjelentetett írások válogatását Chartaszó 2012-2014 címmel.
Mint a bevezetőben írja: „A honlap rejtett zugaiban olyan írásokra bukkantam, amelyek némelyike igazi kincs. Vannak közöttük olyan megfogalmazások, amelyek keletkezésüket illetően régiek, most 6-8 évesek, de üzenetük a mának szól, és (sajnos) többeknek új lesz, ha elolvassák.”
Mint hozzátette:
az idén 10 éves mozgalmunk nem ülhet az efféle kincseken, hiszen ezek természetük szerint nem elfogynak, hanem éppenséggel gyarapodnak, ha szétosztják őket.
A Charta XXI megbékélési mozgalom a Trianon kilencvenedik évfordulóján, 2010-ben jött létre. A zászlóbontásra 2010. október 24-én került sor a csallóközi Nagymegyeren. A Megbékélés Chartájának ott elfogadott szövegét tíz év alatt több mint 7500 ember írta alá, magyarok és a Kárpát-medence többi nemzetéhez tartozók. „Tizedik születésnapunkra készülve érdemesnek látszott közreadni azoknak az írásoknak a javát, amelyek első közlésként vagy máshonnan átvéve a 2012 óta működő honlapunkon jelentek meg. Ez a kötet a 2012-2014 között megjelent cikkekből ad válogatást“ – jelezte Surján László.
A mintegy 50 oldalas kiadvány évek szerint haladva ismerteti az írásokat. A három évet feldolgozó kötet közel húsz írást tartalmaz, több közülük felvidéki vonatkozású.
A Baráti szavak Štefan Hríbhez című írás a szlovák-magyar viszonyról alkotott véleményére keresi a választ egy építőjellegű párbeszéd elindításával. A hibákat ecsetelve Surján kifejti: „Tetteink és mulasztásaink mellett magatartásunk és gondolkodásunk is kritizálható. Gőgösen kultúrfölényről beszéltünk, miközben tudatlanok voltunk és maradtunk: szomszédaink kultúrája ismeretlen számunkra ma is. Közös történelmünkről csak felületes és előítéletes fogalmaink vannak. Sokszor nem vettük komolyan a felénk nyújtott kezet.” Mint fogalmaz: Gyenge választ adtunk, amikor František Mikloško, a Szlovák Nemzetgyűlés elnökeként nyilvánosan bocsánatot kért az 1945 és 1948 közötti időszak igazságtalanságaiért, vagy amikor Pavol Hrušovsky megbékélési nyilatkozatot sürgetett. Mindig volt, még a legnehezebb időkben is, olyan szlovák személyiség, aki inkább akart békét, mint viszályt. Már nem is emlékszünk rájuk.
A kötet közli Štefan Hríb a Megbékélési és Együttműködési díj átvételekor mondott beszédét. Az elmúlt 150 év során kölcsönösen egymáson ejtett sebek felülírták a sok évszázados közös történelmet a Magyar Királyság keretei között – fogalmazott. Mint vallja: én szlovákként kijelentem, Trianon nagy bűn volt a magyar nemzet ellen, s hogy a Beneš-dekrétumok igazságtalanok voltak és kegyetlenek sok ártatlan emberrel szemben.
Ugyancsak a megbékélésről szól Szvorák Katalin, aki megjegyezte: munkásságom egyik súlypontja az itt élő népek megbékélésének elősegítése.
A kiadvány rövidített verzióban közli Esterházy Lujza hatvanöt évvel ezelőtti felhívását az egymás ellen harcoló szívek megbékélése érdekében.
Duray Miklós a Kárpát-medencében végbement megbékélési kísérletekről ír. Mint vallja: nehéz megmondani, mikor kezdődött és ki kezdte a Kárpát-medencei népek közötti megbékélést. Továbbiakban végigkíséri a magyar-szlovák viszony alakulását az elmúlt évszázadokban, ecsetelve a nemzetiségi törekvéseket.
Marosz Diána egy túróci kirándulás kapcsán írta jegyzetét. A kötet mindamellett szól a közép-európai gyökereinkről, a nemzetek együtt létezésének terveiről, valamint a magyar–horvát viszonyról.
A kiadványt Mikócsy Dénes festőművész alkotásai színesítik.
A kiadvány elektronikus formában ITT érhető el.
