A regionális fejlesztés hatékony eszköze volt az EU 2007-2013 közötti fejlesztési időszakában a Regionális Operatív Program (ROP), míg a 2014-2020 közötti időszakban az Integrált Regionális Operatív Program (IROP). Mindkét időszakban regionális fejlesztés címén jóval több forrás jutott az ország északi és középső régióiba, mint a déli és keleti járásokba. Hogy ez ne folytatódjon, az EU következő, 2021-2027 közötti időszakában, helyzetbe kell hozni a déli és a keleti járásokat.
Hogyan tettük, tesszük ezt Nyitra megyében? Mindenekelőtt tudni kell, hogy az utóbbi két időszakban az államigazgatás központi szintjén, a szakminisztériumokban döntötték el, milyen pályázat kap zöld utat, melyik beruházás fog megvalósulni.
A következő, 2021-2027 közötti időszakban a felállás alaposan megváltozik: megyei szinten dől el, melyik pályázat lesz befutó. Nem a megyei önkormányzatban, hanem a Megyei Partnerség Tanácsában. E tanács eddig is működött a 2014-2020 közötti időszakban, ám nagyon kevesen hallottak róla, évente egyszer ülésezett, hiszen tanácsadó testület volt csupán. Az IROP keretében javaslatokat nyújtott be a szakminisztérium elé.
Mostantól minden megváltozik. Az új időszakban az IROP-ot felváltja az IÚS – a megyei integrált területfejlesztési stratégia – amelyet mind a 8 megye külön-külön elfogad és a jövőben megvalósít. A megyei önkormányzat, mint választott testület fogadja majd el az IÚS keretstratégiát, ám annak egyes elemeit, egyes beruházásait a Megyei Partnerség Tanácsa dönti majd el. Brüsszel ösztönzésére a partnerség keretében a tanácsban helyet foglalnak a megyei önkormányzat tagjai, a helyi önkormányzatok képviselői, a vállalkozók, a civil társulások, az akadémiai terület képviselői, valamint az államigazgatás képviselői. És itt meg kell állnunk, mert e téren folytattunk Nyitra megyében az utóbbi három hónapban ádáz küzdelmet azért, hogy ne csupán észak fejlődjön, hanem dél is. Ne csupán a járási székhelyek fejlődjenek, hanem a vidék is kapjon hangsúlyos képviseletet, érvényesülési lehetőséget.
A Nyitra megye elnöke által megbízott hivatalnokok eleinte úgy gondolták, hogy a megyei képviselő-testület megkerülésével Ctrl C + Ctrl V módjára állítják majd fel a Megyei Partnerség Tanácsát olyan összetételben, ahogyan az eddig tevékenykedett. Nem vették figyelembe, hogy a tanács hatáskörei alaposan megerősödnek, hiszen eddig tanácsadó testület volt, 2021-től pedig dönteni fog a megvalósításra ítélt EU-támogatásokról, beruházásokról. Vagyis élet-halál ura lesz 7+3 éven át a regionális fejlesztés terén. Emiatt mi, megyei képviselők nem hagytuk, hogy a tanács az eredeti elképzelések alapján jöjjön létre.
A tanácsnak 5 kamarája lesz, a kamarák tagjai egyúttal a plénum, vagyis a Megyei Partnerség Tanácsa tagjaivá válnak.
Az első kamarát, a megyei önkormányzat kamaráját úgy tervezték, hogy annak egy tagja legyen, csupán Nyitra megye elnöke. A harmadik kamarában, amelyben a vállalkozók, a civil társulások, az akadémiai terület képviselői foglalnak helyet, az eredeti tervek alapján az országos vagy megyei társulások (mivel alacsonyabb szinten nincsenek sem vállalkozói kamarák és társulások, sem civil társulások ernyőszervezetei) képviselői lettek volna Nyitra városából. Kivételt képezett 4 szervezet képviselője, akik a Lévai járásból jött szlovák ajkúak voltak, mivel őket a Bars HACs (Leader helyi akciócsoport) javasolt a 3. kamarába. E területeken zajlott a küzdelmünk az elmúlt 3 hónap folyamán.
Végül sikeresek lettünk, hiszen az 1. kamarába a megye elnöke mellett 12 megyei képviselő is helyet foglalhat, hárman az MKP megyei frakciójából.
A tanács 2. kamarájában, a helyi önkormányzatok kamarájában, a megye területén levő 7 járás járási székhelyeinek polgármesterei, valamint a Szlovákiai Városok és Farvak Társulása regionális szervezeteinek elnökei foglalnak helyet. Ezek mind városok polgármesterei. Mivel két járásból, a Lévai és az Érsekújvári járásból kisebb szintű, de hosszabb távon működő regionális társulások is képviseltetik magukat, így az egyik régió elnöke, Alsó Garam mente Regionális Társulás (Zselíz és környéke) elnöke, Nagyölved polgármestere is a 2. kamara tagja lesz. Két olyan regionális társulás is képviseltetve lesz a 2. kamarában, a helyi önkormányzatok kamarájában, amelyek nem a járások határain belül jöttek létre. Ilyen a Vágsellyei járás, amely a Galántai járással együtt képez regionális társulást, valamint az Alsó-Csallóköz Regionális Társulás, amelyet Ekel polgármesternője képviseli a 17 tagú 2. kamarában. A két polgármesternőn, regionális elnöknőn kívül a 2. kamara további tagjai városok polgármesterei, akik az egyes regionális társulásokat, valamint a járási székhelyeket képviselik a 2.kamarában.
A másik törésvonalat, mint fentebb említettem, a megye északi és a déli régióinak képviseletét is valamelyest sikerült kiegyenlítenünk az 1. kamarának, a megyei képviselet kamarájának feltöltésével. Ám nem csupán azzal: számos szervezetet javasoltunk a 3. kamarába, a vállalkozók, a civil társulások, az akadémiai terület képviselőinek kamarájába. Ugyanis ha részt vesz annak tevékenységében a két nyitrai egyetem, miért ne vehetne részt a komáromi állami Selye János Egyetem? Ha részt vesz a Katolikus Egyház Nyitrai Püspöksége, vajon miért ne vehetne részt a Református Keresztyén Egyház gazdasági képviselője? Javasoltunk továbbá számos szakmai társulást, közöttük az Ister-Granum ETT-t, a Pons Danubii ETT-t, a Vág-Duna-Ipoly Eurorégiót és másokat. Azokat, akik a megyei képviselőkön és a déli polgármestereken kívül, szakmai rátermettséggel képviselhetik szülőföldünk, a déli járások érdekeit a Megyei Partnerség Tanácsa szerveiben. Ezen kívül a 4. kamara az államigazgatás kamarája lesz – ebben két szaktárca képviselője és a 7 járási elöljáró foglal majd helyet – míg az 5. kamara egy speciális szakterület, a kerületi székhely, Nyitra város és közvetlen környéke fejlesztésének kamarája lesz.
Meggyőződésem, hogy a 3 hónapja tartó küzdelmünk nem volt hiábavaló. Erőfeszítéseinket a megyei képviselő-testület múlt héten lezajlott tanácskozásán koronáztuk meg, miközben a változások a megyei képviselő-testület minden frakciója számára elfogadhatók voltak és a változások hajtóereje egyértelműen az MKP frakciója volt.
Ha a Megyei Fejlesztés Tanácsa, annak kamarái az eredeti elképzelés alapján jöttek volna létre, a déli járásoknak, a magyar szervezeteknek nem lett volna a testületekben egyetlen képviselője sem. Kivételt csupán a 2. kamarában ülő déli polgármesterek képeztek volna, akik elvesztek volna az északi rengetegben. A felvázolt módosításainkkal a déli járások, a vidék érdekeit képviseltük. Hiszen szülőföldünk, a déli járások és azon belül a vidék is megérdemlik a törődést, a szakszerű gondoskodást, a fejlesztéseket, beruházásokat. Megteremtettük ennek személyzeti előfeltételeit. Innentől kezdve dolgozni kell, felkészülni és megalapozott érvekkel előtérbe helyezni régióink, szülőföldünk érdekeit. Hogy dél is fejlődjön, ne csupán észak. Hogy a vidék is fejlődjön, ne csupán a járási székhelyek.
A szerző Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője.
