A napokban készülődtem őt felhívni, vagy írni neki, hogy az Esterházy János-emlékév kapcsán beszélgessünk a Pozsonyi Magyar Galéria Esterházy-kiállításának bemutatásáról egy-két palócföldi helyen, a megemlékezés kapcsán. Nemrégiben köszöntöttem őt a 70. születésnapján, jó egészséget kívánva. Ma pedig értesültem a lesújtó hírről, hogy nincs többé.
Kalita Gábort 2006-ban ismertem meg, amikor a Csemadok országos elnökévé választottak. Megkeresett irodámban, hogy a székházunk nagytermében adjak helyet a pozsonyi festőknek, grafikusoknak egy-egy kiállítás céljaira.
Hamar megállapodtunk, mindig is pártoltam a művészeteket, a felvidéki keresztény művészeket pedig különösen. Ő vezetett be abba a baráti körbe, ahol többek között megismerkedtem az aranyszívű és -lelkű Nagy Józseffel, vagy Schrantz Gyurival, Jaksics Ferivel, Nagy Zoltánnal.
Számtalan remek beszélgetést folytatunk a műtermében, melyből keresztény szellemiség áradt a Duna partján. Az elmúlt években aztán még többször is összehozott a sorsunk, hiszen 2009-ben az ipolynyéki Esterházy János-mellszobor avatása alkalmával itt mutatkozott be először a régióban a Pozsonyi Magyar Galéria Hommage Esterházy kiállítása. 2013-ban engem kért fel, hogy laudáljam a Pozsonyi Magyar Galériát a Rákóczi Szövetség Esterházy Díjának átadása alkalmával. Rá néhány évre személyes megkeresésére írtam egy támogató levelet a Magyar Kultúra Lovagja cím odaítélése kapcsán, amit végül nagyon helyesen meg is kapott.
Életünk szálai sokszor összefutottak. Bár távol éltünk egymástól, de telefonon, levélben, villámpostán mindig megtaláltuk egymást. Érdeklődéssel olvastam kitűnő írásait a felvidéki magyar közéletről, figyeltem, ahogyan szervez, tesz-vesz.
A pozsonyi keresztény festők élő lelkiismerete, szíve, mozgatórugója volt, mely most megállt.
Végleg. Egy korszak véget ért, talán az utolsó nagy korszak, mely vele együtt tűnik el az egykoron többek között magyar Pozsonyból. Nemcsak a felvidéki magyar művészvilág lesz szegényebb nélküle, hanem mi mindnyájan, felvidéki magyarok. Köszönöm a sorsnak, hogy ismerhettem őt, és egy kis ideig én is a barátja lehettem. Nyugodj békében, és képviseld az ügyeinket odafent is. Nagyon ránk fér! Isten veled Gábor!
