Korábban beszámoltunk róla, hogy a Csemadok Zselízi Alapszervezete pályázat útján fejlesztő-, javarészt technikai eszközökkel támogatta az új környezetben lévő zselízi Cimbora Óvodát, hogy fokozni tudja az oktatás-nevelés színvonalát. Azon pályázatuk „A többnyelvűség nem hátrány, hanem ajándék” címet viselve a többnyelvűség előnyeire igyekezett fókuszálni, hogy a vegyes családból származó gyermekek számára is bátran válasszák a magyar oktatási intézményeket. Ezt egészítette ki a Kotasz Norbert egyéni vállalkozó által megvalósított Cs@lád projekt, melyet a Sacher Polgári Társulás és a Cimbora Óvoda partneri együttműködéssel dolgoztak ki annak érdekében, hogy az oktatási intézményt informatikai és mozgást segítő fejlesztőeszközökkel lássák el, ezzel is emelve annak oktatási színvonalát.
Norvégiában és az Egyesült Államokban már jól bevált módszer az oktatástechnikai informatikai eszközök beépítése a nevelésbe, ezért a Cs@lád-Tanoda program elnevezésű projekt keretén belül 18 darab speciális, kifejezetten gyerekek számára kifejlesztett tabletet (Amazon Fire HD kids 7-8), valamint modern mozgásfejlesztő eszközöket szereztek be. Ezek a szakpedagógiai eszközök a gyermekek testi és szellemi fejlesztését egyaránt hivatottak szolgálni az óvópedagógusok gondos irányítása mellett.
A pályázati felhívást a Magyarország Kormánya alá tartozó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. tette közzé a szomszédos országokban működő vállalkozások gyermekbarát tevékenységének támogatására. A több összetételből álló projekt teljes költsége 2.330.000 forintot tett ki, melynek döntő része az eszközök beszerzésére és üzembe helyezésére, kisebb része pedig az ehhez kötődő tevékenységekre, rendezvényekre irányult. Többek között ebből valósult meg a rendhagyó farsangi rendezvény, a nagycsoportosok ballagása, nem utolsósorban pedig egy előadássorozat is vállalkozások részére a családbarát szolgáltatások bevezetéséről és az ehhez kapcsolódó pályázati lehetőségekről.
„A projekt által olyan gyerekbarát tehetséggondozást kívánunk nyújtani a gyerekeknek, melyek által minél hatékonyabban fejlődhet a technikai és finommotorikai érzékük, nem utolsósorban a mozgás effektivitását is mind célszerűbben tudjuk velük gyakoroltatni” – mondta Csókás Gabriella az óvoda igazgatónője.
A projektet Kotasz Norbert, egyéni vállalkozó, civil foglalkozását tekintve projektszakember gondolta ki, akinek gyermekei is az oktatási intézményt látogatják.
„A projekt kidolgozására az motivált, hogy a magán- és a civil szférával segítsünk oktatási intézményeinknek, hiszen a közösségünk, társadalmunk jövője a jelen oktatásügyének kulcsa. Ha azt szeretnénk, hogy óvodáinkból, iskoláinkból rátermett, jó alapokkal rendelkező nemzedékek kerüljenek ki, szent meggyőződésem, hogy abból a jelen társadalmának is ki kell venni a részét, minden lehetőséget megadni az intézményeknek a szakmai fejlődéshez és az oktatási színvonal növeléséhez”
– magyarázza a szakember.
„Gyakorló vállalkozóként többször dolgozom különböző nemzetközi projektekben, ebből kifolyólag bizton állíthatom, hogy az üzleti világban (ahogy más területen is) egyre nagyobb szerepet kap a nyelvismeret. A többnyelvűség olyan szintű előnyökkel jár, ami ezer, meg ezer kaput nyit a világba a siker felé vezető úton. Azt hittem, hogy egy olyan többnyelvű városban, mint Zselíz ez magától értetődő a szülők számára, mégis meglepett az a tendencia, hogy rengeteg fiatal csak az államnyelven, szlovákul tud kommunikálni és nem használja ki azt a lehetőséget, amit Zselíz vegyes nyelvű közössége kínál. A munkaerő piacon felértékelődnek azok a szakemberek, akik a világnyelvek, mint az angol vagy német mellett, magyarul is (mint Közép-Európa centrális nyelve) tudnak értekezni. Egyes felmérések szerint a munkaerő piacon az angol-szlovák-magyar nyelvtudással 20%-kal magasabb fizetés kapható, mint a hasonló területen dolgozó kétnyelvűek esetében. A kutatás kitér arra is, hogy négy nyelv ismeretével olyan versenyelőny szerezhető, hogy egy pályakezdő bérezésben megelőzheti azt, aki akár már 5-10 éve hasonló területen dolgozik. Mindennél szilárdabb meggyőződésem, hogy a nyelvtudást lehetőségként kell felfogni. Magától értetődik tehát, hogy vegyesen lakott területen, nemzetiségi oktatási intézményekben e többnyelvűség fokozottan érvényesül, hiszen az anya- és az államnyelv mellett egy vagy több idegen nyelvet is tanulnak, ami által a világ több és több pontján tudnak érvényesülni. A zselízi magyar oktatási intézmények ebben nyújthatnak segítséget. Mindazonáltal ehhez tartozik továbbá, hogy minden gyerek a leghatékonyabban az anyanyelvén képes fejlődni”
– nyomatékosította Kotasz Norbert a program kezdeményezője.
A projekt keretében beszerzett táblagépek elsősorban az idegen nyelvek oktatását és a többnyelvűség párhuzamba állítását hivatottak szolgálni.
A fent említett projektek egy részeként a civil szervezetek, a magánszféra képviselői és az oktatási intézmények munkatársai készítettek egy felmérést is, illetve egy ezen alapuló hatástanulmányt, melyben szülők óvoda- és iskolaválasztási szokásait vizsgálták meg. feltárva azokat a szempontokat, melyekkel még hatékonyabbá válhat a magyar nyelvű oktatási intézmények színvonala. A felmérés eredményeiről és a hatástanulmány következtetéseiről külön cikkben foglalkozunk a későbbiekben.
(Csonka Ákos, Reflex24.sk)
