Az utóbbi időben tapasztalhatjuk egyes, a kötelező védőoltással szinte eltűnt betegségek ismételt megjelenését. Ilyen a torokgyík is, mely ugyancsak visszatérni látszik, s az antibiotikumokra rezisztens törzsei világszintű veszélyt jelenthetnek.
A torokgyík fogalmával jómagam még gyermekként ismerkedtem meg, szerencsémre már csak közvetett módon. Korán elhunyt nagymamám sírjánál a nagymamámé mellett egy másik névre is figyelmes lettem, s a számomra ismeretlen Lajoskáról megtudtam, hogy anyai nagyszüleim elsőszülött fiúgyermeküket kétévesen a torokgyík következtében vesztették el.
Érdeklődésemre elmondták, hogy az ijesztő nevű torokgyík erősen ragályos fertőzés. A baktériumok főleg az orrban és a torokban tenyésznek, de olykor bőrtüneteket is okoznak. A végzetes kimenetelű eseteket okozhatja a torok duzzanata miatt bekövetkező fulladás, vagy a betegséggel járó szívritmuszavar, amely szívelégtelenséghez is vezethet. Szüleim megnyugtatásul azt is közölték, hogy ez a korábban rettegett, rengeteg gyermekéletet kioltó betegség, más néven diftéria a kötelező (diftéria-pertusszisz-tetanusz) védőoltásnak köszönhetően világszerte a könnyen megelőzhető betegségek közé került.
Azonban a betegséget okozó baktérium napjainkra egyre több antibiotikum-osztállyal szemben válik rezisztenssé és a jövőben kicsúszhat az oltás ellenőrzése alól is, figyelmeztetnek brit és indiai kutatók.
A Cambridge-i Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport rámutatott, hogy a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett késések a diftériaoltás beadásában, illetve a fertőzések számának növekedése együttesen azt a kockázatot hordozza magában, hogy a torokgyík újból világszintű fenyegetéssé növi ki magát. A magas jövedelmű országokból a gyermekkorban többször ismételt kötelező védőoltásnak köszönhetően a diftéria lényegében eltűnt, azonban a közepes és alacsony jövedelmű országok oltatlan vagy csak részlegesen átoltott közösségeiben időről időre felüti a fejét.
A történelmi Magyarország területén az 1860-as évektől járványok formájában visszatérő diftéria elleni védőoltás bevezetéséről megoszlott a szakemberek véleménye. Az 1930-as években élénk vita bontakozott ki arról, hogy szükséges-e a gyermekek beoltása, végül 1938. január elsején életbe lépett – a világon elsőként – a kötelező diftéria elleni védőoltást elrendelő törvény. Az oltást háromszor kellett volna megismételni, de a lakosság nagy része az egyszeri oltástól is tartott. A problémát Faragó Ferenc (1905–1950) bakteriológus, az Országos Közegészségügyi Intézet kutatóorvosa oldotta meg, aki anatoxin praecipitatumával lehetővé tette az egyszeri oltást.
A védőoltásprogram kidolgozása és végrehajtása sikereket hozott, hiszen a diftériaesetek az 1960–70-es években már nem haladták meg a tízes nagyságrendet.
(NZS/Felvidék.ma/semmelweismuseum.blog.hu/)
