Az Európai Unió nemcsak az iparban alkalmazza, hanem az épületekre és a közlekedésre is kiterjeszti a jövőben a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön az amerikai kormányzat által szervezett klímavédelmi csúcstalálkozón.
Az elnök videóüzenetében hangsúlyozta, hogy az EU júniusban kezdi meg szén-dioxid-piacának átalakítását a gazdasági ágazatok zöldebbé tételének érdekében.
Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése.
Az ETS meghatároz egy szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, és határérték felett a vállalatok csak szén-dioxid-kvóták vásárlásával szennyezhetik a levegőt. Mivel a kvótákért fizetniük kell, ez minél alacsonyabb kibocsátásra ösztönzi a vállalatokat.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a klímacsúcson tett nyilatkozatában elmondta, hogy az EU mintegy 100 milliárd dollárt fog mozgósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására. Mint mondta, az EU és a tagállamok a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdelmének legjelentősebb hozzájárulói.
Arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány okozta válság kiegyenlítésére létrejött helyreállítási alap 30 százalékát zöld kötvények kibocsátásán keresztül finanszírozzák.
Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt a célt tűzte ki, hogy az úgynevezett zöld megállapodás keretében 2050-re eléri a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. A brüsszeli bizottság szerdán jelentette be, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A most született megegyezés a készülőben lévő „klímavédelmi törvénybe” illeszkedik majd.
Joe Biden amerikai elnök is azt az ígéretet tette, hogy az USA 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti a kibocsátást.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren üdvözölte Biden bejelentését, amely szerinte világszerte lendületet adhat a klímavédelmi intézkedéseknek.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára arról beszélt, hogy a klímaváltozás többrétű válságot idéz elő a világban, nem utolsósorban biztonsági szempontokból. Mint mondta, az éghajlatváltozással járó szélsőséges időjárás és a tengerszint emelkedése közösségeket pusztít el szerte a világon, és fokozza a versenyt a szűkös erőforrásokért, így feszültségeket és konfliktusokat szít.
„Az éghajlatváltozás a globális biztonságot fenyegeti, ezért a NATO-nak ki kell vennie a részét az ellene folytatott küzdelemből”
– hangsúlyozta.
Stoltenberg szerint a szövetségnek részt kell vennie és be kell fektetnie a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokba, és fokoznia kell az erre vonatkozó adatok és elemzések megosztását. Emellett növelnie kell alkalmazkodóképességét a megváltozott környezeti viszonyokhoz, kiképzéseit és gyakorlatait ezekhez kell igazítania.
Csökkenteni kell továbbá a katonai műveletek károsanyag-kibocsátását, például a bioüzemanyagok és a megújuló energiafajták használata által. A főtitkár hangsúlyozta: célja, hogy a júniusban rendezendő NATO-csúcstalálkozón a szövetséges vezetők egyértelmű politikai kötelezettséget vállaljanak a nettó zéró károsanyag-kibocsátás irányában.
(MTI/Felvidék.ma)
