Fábri Pétert életműdíjjal, Borlai Gergőt az év zeneszerzője, Major Esztert pedig az év szövegírója címmel jutalmazták az Artisjus 2021-es díjainak kihirdetésén csütörtökön Budapesten.
A szerzői egyesület huszonegyedik alkalommal ítélte oda az Artisjus-díjakat, a harminc évnél fiatalabb alkotókat hetedik éve ismeri el Junior Artisjus-díjjal. A cél felhívni a figyelmet a sikeres zenei produkciókba fektetett szerzői munkára – szerepel az Artisjus által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az Artisjus-díjat a szakma adományozza: a szélesebb körtől beérkező javaslatok alapján a zenei és irodalmi szerzőkből, valamint zeneműkiadóból álló vezetőség döntött a díjazottak személyéről.
A harminc év alatti könnyűzenei szerzők díjazását egy külön erre dedikált szakmai bizottság készítette elő.
Hét zenei kategóriában díjazták a szerzőket, valamint idén is odaítélték a tavalyi év legjobb produkciójának járó elismerést
Az elismerések ünnepélyes átadását az év folyamán későbbi időpontra tervezi az Artisjus vezetősége, ha a járványhelyzet engedi.
Könnyűzenei alkotói életműdíjat kapott Fábri Péter dalszövegíró, fordító.
Színpadi művei közül kiemelkedik a Kolumbusz, az őrült spanyol (rockopera) és az Alice Csodaországban (gyerekmusical). Dolgozott Gallai Péterrel, megjelent tizenhárom lemeze, a legtöbb dalszöveget feleségének, Kováts Krisztának szerezte, de Kern Andrásnak és Bajor Imrének is írt. Az elmúlt években Wolf Péter a szerzőtársa, vele írta Kováts Krisztának a Biblia show című albumot. „Aprólékos kutatómunka és könnyed szerkesztés; mikroszkopikus pontosság a részletekben és nagyvonalú ívek” – fogalmazott méltatásában Wolf Péter.
Az év könnyűzeneszerzője Borlai Gergő.
Tizenöt évesen profi zenész volt, ismert hazai és külföldi művészekkel játszott együtt. Dobosként, zeneszerzőként, producerként több mint ötszáz album megszületésében vett részt. A Barcelonában élő és alkotó zenész tavalyi szólóalbumát két kategóriában jelölték Grammy-díjra, idén áprilisban Fonogram-díjat kapott. „A The Missing Song című 2020-as lemezen a dobos ikonok által inspirált jazz-rock hallható. Mind a kompozíciók színvonalában, mind a dobolás terén elérte vagy meghaladta az elődöket” – írta Bágyi Balázs.
Az év könnyűzenei szövegírójának, Major Eszternek több mint 250 megjelent szerzeménye van, kétszer kapott Fonogram-díjat.
„Nagyon fontosnak tartja, hogy a dal és az előadó között erős legyen a kapcsolat, ezért a dalszerzési folyamat előtt próbálja megismerni az adott énekest” – emelte ki Sebestyén Áron. Dolgozott együtt Wolf Katival, Szekeres Adriennel, Kökény Attilával, Vastag Csabával és Tamással, Bereczki Zoltánnal.
Az év produkciója a Random Trip, egy műfaji határokon átívelő improvizációs koncertsorozat lett.
Az ötlet megálmodója és művészeti vezetője Delov Jávor, valamint Dj Q-Cee mellett változó felállásban a hazai könnyűzenei élet színe-java és nemzetközi muzsikusok lépnek fel. 2017-ben Zenehíd címmel megjelent a Random Trip első lemeze, melynek tizennyolc dalát ötven közreműködő zenész alkotta meg. „A projekt értéke nemcsak a zenei produktumban, hanem a korszakalkotó és példamutató közösségi összefogásban mérhető” – méltatta a produkciót Sebestyén Áron.
Posztumusz Junior Artisjus-díjat kap az év elején fiatalon elhunyt Siklósi Örs énekes.
2006-ban középiskolai barátaival alapította az AWS metálzenekart, amely az elmúlt években lett sikeres. Többször játszottak telt ház előtt az A38 hajón, az Akvárium Klubban, a Barba Negra Music Clubban, számos külföldi fellépésük volt. 2018-ban Viszlát nyár című szerzeményükkel megnyerték A Dal című műsort, ők képviselték Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon. „Négy albumot készített zenekarával, halála előtt az AWS ötödik lemezén, valamint első szólóanyagán dolgozott. Ez a rendkívüli teljesítmény egyben pótolhatatlan veszteség is” – írta róla Jónás Vera.
Az év komolyzenei műve Soproni József 9 dal Czigány György verseire, valamint Horváth Márton Levente Scrollin’ című zeneműve lett. Soproni József 90 éves korában idén áprilisban hunyt el. A Kossuth-díjas zeneszerző-zenepedagógus, a Zeneakadémia professor emeritusa három operát, hat szimfóniát, számos zenekari, vokális, szóló- és kamarazenei művet komponált. Rektorsága idején indult el a csembalóoktatás, újraindult az egyházzenei, létrejött a jazz tanszék az egyetemen. „Zenéjében a részlet és műegész kettőssége, illetve ezek egyensúlya az aprólékos kimunkáltság és a nagyvonalúság jelenlétében valósul meg” – méltatta életművét Madarász Iván. Horváth Márton Levente előbb orgona, majd zeneszerzés szakon diplomázott a Zeneakadémián, ahol 2014-ben doktori fokozatot szerzett. „A Scrollin’ című mű egy igazi szimfonikus zenekari faktúrában gondolkodni képes alkotó sikeres próbálkozása a meddő görgetés ábrázolására – és egyben bírálatára” – méltatja Hollós Máté.
Az év junior komolyzenei alkotója címet Molnár Viktor zeneszerző, zongorista, tanár, kottagrafikus kapta.
A Zeneakadémián diplomázott 2019-ben, művei itthon és külföldön is megszólalnak. Élő- és előre rögzített elektronikával is dolgozik, műveibe beépíti a magyar népi kultúra egy részét és a magyar irodalmat. Tavaly megnyerte a Nemzetközi Gustav Mahler Zeneszerzőversenyt. „Lírai, művészi alkat, mégis otthon érzi magát a 21. század zajos világában. Keresi a lehetőségeket, ahol megmérettetheti magát kortársaival” – jellemzi laudációjában Bánkövi Gyula.
Az év magyarnóta-szerzője Éliás Tibor lett, aki zeneszerzői pályája mellett komoly sikereket ért el opera-, operett- és nótaénekesként is.
***
Az irodalmi díjazottak névsorát az Artisjus már korábban nyilvánosságra hozta. Az irodalmi nagydíjat Márton László kapja, a többi díjazott Wirth Imre, Kiss Tibor Noé, Szolláth Dávid és Bódi Katalin.
(MTI/Felvidék.ma)
