A Mária Valéria híd avatására 1895. szeptember 28-án került sor. Mind az első, mind a második világháború során felrobbantották egyes részeit. A helyiek emiatt 2001-ig csak csonka hídnak nevezték, mivel a határátkelőhely sokáig a szlovák hídfőnél volt, mígnem 2001. október 11-én ismét megnyitották.
A második újjáépítésről ez olvasható a Wikipédián: „Először 1964-ben ült össze a Magyar-Csehszlovák Közlekedési Albizottság, hogy megvitassa a híd jövőjét, de sem ekkor, sem az 1987-ig lefolytatott számos tárgyaláson nem született döntés az újjáépítésről. Az 1980-as évek közepén civil kezdeményezésre létrehozták Esztergomban és Párkányban is a Hídbizottságot. Évtizedes munka után sikerült elnyerni az uniós Phare-program támogatását. 1998-ban jött létre miniszteri szintű megállapodás, és végül 1999. szeptember 16-án megszületett a híd újjáépítéséről és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló kormányközi megállapodás. A beruházás 19,4 millió euróba került.
Az építkezés 2000 októberében kezdődött.
A hídavatás pillanatai 2001-ben
Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Günter Verheugen akkori EU-bővítési biztos. Míg a híd nem állt, a két város között komppal zajlott a közlekedés. Az újjáépült híd valódi határvárossá tette Esztergomot és Párkányt. A határátkelő 2005-ös forgalma hússzorosa volt a 2005 előttinek.
A híd szorosabbra fűzte Esztergom és Párkány kapcsolatát. A Párkány környéki 24%-os munkanélküliség a felére csökkent. A Mária Valéria híd nemcsak e két város jelképévé vált, hanem közvetlenül a hídnak köszönhetően létrejött az Ister-Granum Eurorégió is.”
E hivatalos adatok is jelzik, hogy a két Duna-parti város élete a hídnak köszönhetően megváltozott. A húsz évvel ezelőtti hídavatás történelmi esemény volt a két város és a térségben élő emberek számára. Az eufóriát átélt több nemzetiségű embertömeg fergeteges hangulata, örömérzete megismételhetetlen szeretetről, együvé tartozásról, és boldogságról szólt.
Esztergom polgármestere ( Fotó: Csvirik Katalin)
Míg a csonka híd látványa 50 évig idézte a történelem borzalmait, s főleg egy nemzet elszakadását,
az újjáépült híd a reménység hídja lett, mely húsz éve összeköt népeket, nemzeteket, családokat.
Az esztergomi bazilika a legszebb panorámaképe e tájnak. A Duna két partján lévő embereknek sok-sok lehetőséget adott nemcsak a hivatalos adatok, de szellemi kultúránk értékeinek feltárása, megélése szempontjából is.
Fotó: Csvirik Katalin
Párkány városa kétnapos Hídünnepet szervezett a hétvégén az évforduló tiszteletére. Dokumentumkiállítás nyílt a városi múzeumban, a korabeli sajtóból összeállítva. Gyűgyi László dokumentumfilmjét vetítették a Danubius moziban a híd újjáépítéséről és átadásáról. Szintén az ő fotóiból nyílt kiállítás a Barta Gyula Galériában.
A kétnapos program részeként első este rendhagyó szlovák folklórműsor volt. Szombaton koszorúzást rendeztek a hídon, ezt követően népviseleti felvonulás, majd folklórfesztivál képezte a délutáni programot.
Az ünnepi műsor vendége volt Hernádi Ádám, Esztergom város polgármestere is. Az ünnep záró programjában szombaton este került sor Varga Miklós és zenekara szabadtéri koncertjére. S hogy a régió falvainak lakosai, civil szervezetei nem érezték magukénak e mindannyiunk számára fontos évfordulót, abban talán az érvényes járványügyi intézkedések is közrejátszottak.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
