„Ezekben a falakban sok-sok imádság van” – átadták a gútai egyházi iskolaközpont felújított épületét

Több éves csúszással, 2018 helyett 2021-ben fejeződött be az átépítés és bővítés, egyelőre pedig sem gimnázium, sem tornaterem nem működik a ma ünnepélyesen átadott gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpontban. Ennek ellenére a szülők bizalma töretlen, az intézmény pedagógusai, vezetése és az önkormányzat elégedettek, hálásak a Magyar Kormány nagyvonalú támogatásáért és pozitívan látják az intézmény jövőjét – ezt a beíratott gyermekek növekvő létszáma is bizonyítja, indokolja.

Mint ismert, a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont még 2016 végén 1 millió 800 ezer eurós támogatást kapott ingatlanfelújításra, fejlesztésre a Magyar Kormány jóvoltából. A tanintézmény 1992-ben nyolcéves egyházi gimnáziumként indult, ám a közelmúltban a gimnáziumi osztályokat gyermekhiány miatt meg kellett szüntetni. Ma alapiskola és óvoda működik az iskolában több mint 200 gyermekkel – amely szám az utóbbi 2-3 években emelkedett meg.

„Intézményünk iránt töretlen a bizalom az elmúlt évek nehézségei ellenére is” – magyarázta a létszám növekedést az intézmény igazgatója, Tóth Árpád.

Nagyboldogasszony gútai plébániatemplom (Fotó: Szalai Erika)

„A közel félszáz éves épület eredetileg bölcsődének épült, a tantermek éppen ezért kicsik, zsúfoltak. A szaktantermek és a tornaterem hiánya, valamint az elöregedett nyílászárók teszik szükségessé a felújítást, illetve az is, hogy a közeljövőben négyéves gimnáziumot szeretnének indítani” – hangzott el a 2017-ben Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár látogatását követő sajtótájékoztatón.

Egyre népszerűbb Gútán az egyházi oktatás

A támogatásnak köszönhetően az épület fűtése korszerűsödött, a padló, a nyílászárók, a belső vezetékek teljes cseréjére is sor került. Új iskolakonyha épült, a régi épületre pedig még egy emeletet húztak: korszerű osztálytermek, de még szaktantermek (informatikai, technikai és gyakorlókonyha is létesült, ahol a diákok háztartási ismereteket tanulhatnak) kerültek kialakításra.

„A bővítésnek köszönhetően ki tudjuk elégíteni az egyházi oktatás iránt érdeklődők egyre növekvő igényeit” – húzta alá Tóth Árpád iskolaigazgató. „Jelenleg 13 osztállyal működik az alapiskola 205 diákkal, az óvoda két csoporttal maximális létszámmal, azaz 40 óvodással” – számolt be.

Kiss Róbert püspöki helynök celebrálta a misét (Fotó: Szalai Erika)

Továbbra sincs tornaterem, a gimnáziumról sem mondtak le végleg

Érdeklődésünkre elmondta, az elmúlt években, a felújítás miatt hat különböző helyszínen valósult meg az oktatás, de idén áprilistól már a felújított épületben tanulnak a diákok. Sajnálattal mondta, hogy továbbra sincs az intézménynek tornaterme, így a diákok a városi sportcsarnokba járnak tornázni, illetve a szabadidőközpont pályáját használják jó időben, valamint a helyi cselgáncsklub termeit is használhatják. „Elférünk, de a távolságok miatt a heti két testnevelésóra kevésnek bizonyul, az egyik szinte elmegy azzal, hogy a gyerekek a helyszínekre érnek. Ezt kevésnek ítélem, megmondom őszintén” – jegyezte meg.

Tóth Árpád azt is mondta, iskolaközpontként továbbra sem mondtak le a négyéves gimnázium elindításáról, ám az egyelőre „alvó állapotban” van – fogalmazott, hozzátéve, amennyiben a szülők részéről érkezik igény, illetve elérkezik a „megfelelő idő”, valószínűleg nyitnak majd gimnáziumot is.

Az épület átadása és felszentelésének ünnepélyes aktusa a templomban kezdődött

A gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont mai ünnepélyes átadásán jelen volt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, s Czimbalmosné Molnár Éva, a nemzetpolitikai államtitkárság felvidéki főosztályvezetője is, valamint számos politikai, közéleti, egyházi tisztségviselő, a város önkormányzatának vezetői, iskolavezetők, társadalmi szervezetek képviselői és az iskola diákjai. Az ünnepség szentmisével kezdődött a gútai katolikus templomban, ahol Kiss Róbert kanonok, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke celebrálta a misét.

Potápi Árpád János (Fotó: Szalai Erika)

A templomban zajló ünnepségen Tóth Árpád iskolaigazgató beszédében úgy fogalmazott, céljuk, hogy tudást és hitet adjanak, bölcsességre és maradandó emberi értékek és a hagyományok tiszteletére neveljék a gyerekeket. „Azt a szeretetet, amit Krisztustól kaptunk, továbbadjuk a keresztény értékek megismertetésével, megélésével és személyes példaadással” – mondta. Arról is szólt, hogy az elhúzódó építkezés megpróbáltatásaiból is tudtak merítkezni. „Lelkünkben és szívünkben is folyt egy építkezés” – mondta, az elhúzódó fejlesztés és számos akadály ellenére. „Közösségünk jelentősen megerősödött, még összetartóbbá vált. Ezekben a falakban sok-sok imádság van, rengeteg munka, küzdés és kitartás. Ugyanakkor bennünk van azok szeretete is, akik kiállnak intézményünk mellett, és hiszik, hogy az egyházi oktatásnak létjogosultsága van városunkban” – fogalmazott.

A szalagátvágás ünnepélyes pillanata (Fotó: Szalai Erika)

Cseppnyi Magyarország mindenhol – Gútán is

Potápi Árpád János a megújult iskola templomi ünnepségén úgy fogalmazott, a kormány és a Nemzetpolitikai Államtitkárság a magyar nemzet egységének létrehozásán dolgozik immár több mint tíz éve a Kárpát-medencében és a diaszpórában is.

„Célunk az, hogy mindenütt, ahol magyar emberek élnek, magyar közösségek vannak, megerősítsük őket identitásukban. Mindenhol egy cseppnyi Magyarországot éltetünk tovább. Így van ez Gútán is” – húzta alá. „Ma magyarnak lenni nemcsak hit és felelősség, de vállalás kérdése is” – jelentette ki, hozzátéve, őseink országunk érdekében akár az életüket is áldozták.

„Mindent megtettek azért, hogy magyarként megmaradjunk. Azért tették, hogy mi ne tegyünk semmi mást, csak megőrizzük a hitünket, kultúránkat, az iskoláinkat” – jegyezte meg. Potápi szerint nekünk már nem kell az életünket adni a magyarságunkért. Csupán annyit kell tennünk, hogy gyermekeinket magyar óvodába, magyar iskolába íratjuk. „Ezzel nagy lépést tettünk azért, hogy a következő generációk is megmaradjanak magyarnak” – fejtette ki.

Az épület felszentelése (Fotó: Szalai Erika)

Többlet van az iskola lelkületében, az oktatásban, hangulatában

Horváth Árpád polgármester emlékeztetett, a közel 30 évvel ezelőtt létrejött egyházi intézmény alapítása történelmi mérföldkő volt a település életében. „Ez az iskolaközpont büszke lehet a múltjára, mert még a legnehezebb időkben is tartani tudott egy olyan irányt, amely tartotta a bizalmat az iskolával szemben” – mondta.

Véleménye szerint a beiratkozási számok is ezt igazolják, illetve azt, hogy a szülők nem veszítették el bizalmukat az oktatási intézménnyel szemben, „mert láttak egyfajta többletet az iskola lelkületében, az oktatásban, hangulatában” – fogalmazott.

„Ezért maradt biztos lábakon ez a bizalom. Erről az útról nem szabad letérni” – vélekedett. Szerinte akkor is tartani kell ezt az irányt, ha erősödnek az ellenséges hangok, ha szaporodnak az ellendrukkerek, az „egészségtelen versengés ellenére is” – tette hozzá. „Mert ez a tartás, gerincesség adja meg minden iskola igazi szellemiségét” – mondta.

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt gútai templomban az ünnepi eseményen az iskolaközpont jelenlegi és volt diákjai, Nagy Enikő és Nagy Zsófia testvérpár a Magyarország, az én hazám című népdalt adták elő, majd Jónás Csaba Reményik Sándor Templom és iskola című versét szavalta.

Az ünneplő közösség ezt követően átvonult a Brünni téri iskolaközpontba, ahol az iskola kisdiákjai adtak elő egy dalt, majd Sipos Dávid Harmónia-díjas zenész és lánya, Sipos Amaryllis közösen léptek fel. Ezután került sor a felújított és kibővített épület átadását megelőző ünnepélyes szalagátvágásra, majd Kiss Róbert vikárius megáldotta és felszentelte az épületet.

(Szalai Erika/Felvidék.ma)