A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézetet március óta Takács Ottó vezeti, mivel annak korábbi igazgatója, Huszár László tragikus hirtelenséggel, a koronavírus okozta nehézségek miatt februárban visszaadta lelkét a teremtőjének. Az Intézet széleskörű tevékenységet folytat, számos rendezvény szervezője és szakmai munkát is kifejt. A 2021-es évet Takács Ottóval értékeltük.
Az elmúlt évre is rányomta bélyegét a járvány. Milyen állapotban volt az Intézet, amikor átvette?
Az új évet mindig az előző időszak pályázatainak elszámolásával szoktuk kezdeni, illetve az új évre kiírt pályázatokat ekkor szoktuk beadni. Márciusban választottak meg az Intézet igazgatójának, akkorra már a pályázatokat beadták, többet ezek közül még Huszár László. Az elszámolásokat be kellett fejezni. A szervezet működését ismertem, hiszen korábban én is munkatársa voltam a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézetnek, így kicsit könnyebb volt a helyzetem.
Az elmúlt év a fent elmondottak miatt is nehéz volt, de a járvány miatt is. Milyen formában sikerült megszervezni a megtervezett rendezvényeket?
A rendezvényeket elsősorban a nyári és a kora őszi hónapokban megvalósítottuk. A népzenei tábor júliusban volt, a gyermekek részére a színjátszó tábort augusztusban, a citeratalálkozót október másik felében sikerült megszervezni. Ez utóbbinál már fokozottabban kellett figyelni a járványügyi előírásokra, de szerencsére a tervezett helyszínen, Naszvadon, sikerült azt megvalósítani. Azokkal a rendezvényekkel voltak gondok, amelyek többnaposak, amelyeken szállást és étkezést kell biztosítani. Az idei évben ilyen volt az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny és a Duna Menti Tavasz. Itt szeretnék köszönetet mondani Bödök Károlynak és a Barátok polgári társulásnak, Kecskés Marikának, Szabó Csillának, hogy ilyen színvonalasan sikerült megtartani a Duna Menti Tavaszt. Szeretnék köszönetet mondani Varga Norbertnek is az Ipolyi Arnold Népmesemondó Versenyen végzett munkájáért.
Ez utóbbiak már rendhagyóak voltak…
Ezeket a rendezvényeket online formában kellett megrendezni, ugyan az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny esetében még a hét elődöntőből hatot sikerült jelenléti formában megvalósítani, a hetediket már csak online. Az országos döntőt is online formában tartottuk meg, a meséket videókról értékelte a zsűri. A Duna Menti Tavaszt is megtartottuk, Dunaszerdahelyen két napon, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban. A megnyitó után fellépett a dunaszerdahelyi Fókusz Gyermekszínpad és a füleki Zsibongó Kisszínpad, a többi színjátszócsoport online kapcsolódott be. Az elkészült darabokat videófelvételről közvetítették, illetve élő kapcsolat is volt néhány iskolával, csoporttal. A második napon is ebben a formában zajlott a verseny. Az első napon volt a színjátszók, a másodikon a bábos csoportok versenye. A második napon a kultúrházban fellépett a dunaszerdahelyi Gézengúzok Bábcsoport, a többiek online kapcsolódtak be.
Takács Ottó, forrás: Takács Ottó facebookja
Mi várható a folytatásban? Mit terveznek 2022-re?
Reméljük, nem csak online rendezvényeket tudunk tartani a jövőben. Tervezzük, hogy ugyanezeket a rendezvényeket 2022-ben is megvalósítjuk. A kisebb rendezvények közül egy képzésünk tavasszal lesz, majd jönnek a nyári rendezvényeink, a táboraink. Az Intézet nemcsak rendezvényeket szervez, van olyan feladat, amit a járványügyi helyzet sem befolyásol, és egész évben tudjuk folytatni a munkát, digitalizáljuk a Csemadok Dunaszerdahelyi járási dokumentumait az 1960-as, 70-es és 80-as évekből. Éves feladatunk a honlap kezelése, fejlesztése, amit távmunkában is lehet végezni, vannak külső munkatársaink, akik ezeket a feladatokat el tudják végezni.
Mit vár 2022-től?
Elsősorban azt kívánom, hogy egészségesek maradjunk, hogy mindenkinek az egészségét sikerüljön megőriznie. Jó lenne, ha legalább a járvány előtti időszak visszajönne, ha nem kellene azzal foglalkoznunk, hogy a rendeleteket böngésszük, milyen megszorítások vannak hétről-hétre, hogy hány fővel számolhatunk a rendezvényeinken. A mai élő kultúrát ez a helyzet nagyon érzékenyen érinti, sújtja. Jó lenne, ha a jövő évben már szabadon szervezhetnénk a rendezvényeinket, építhetnénk közösségeinket, hogy a magyar kultúrát minél több emberhez eljuttathassuk.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
