A háborús logika nem működik – írja a bochumi ny. professzor dr. Günter Brakelmann nyilatkozatában az orosz-ukrán konfliktusról. Brakelmann szerint a szankciók elsősorban a szegényeket károsítják. A nyilatkozatnak már ezernél több aláírója van Németországban.
Az Ukrajnával kapcsolatos konfliktus egyre súlyosabb. 77 évvel a második világháború vége után közelebb kerül a háború Európához. Erre a helyzetre tekintettel Dr. Günter Brakelmann ny. keresztyén szociál-etika professzor (sz. 31.) nyilatkozatot írt, amely pontosan elemzi a katonai konfrontáció végtelen veszélyét, és igyekszik előmozdítani a kompromisszumkészséget. Günter Brakelmann a keresztyén közösségi etika és a jelenkori egyháztörténet egyik elismert és megbecsült tudósa. A német evangélikus és református egyházban, de római katolikus körökben is nagy tiszteletben tartják biblikus-protestáns felelősségetikában fogant megnyilatkozásait.
Brakelmann 24 éven át töltötte be a bochumi Ruhr Egyetem keresztyén társadalomtudományi tanszékének egyetemi tanári állását. Emiatt ezt a memorandumot „Bochumi Nyilatkozatnak” nevezik.
Élesen bírálja a háborús logikát, amely a fenyegető gazdasági szankciókban is megjelenik. Ez abból áll, hogy a másik felet fenyegetéssel vagy gazdasági, anyagi intézkedésekkel akarják rákényszeríteni a szükséges feltételek elfogadására. Valójában a hatalmi elitet nem annyira, mint a nép szegényebb rétegeit érintik majd ezek a büntető intézkedések. A durva gazdasági szankciók is a háború sajátos formáját jelentik. Katonai összecsapásokat is vonhatnak maguk után.
Az egyetlen józan és konfliktusmérséklő alternatív megoldásként a „politikai kompromisszum” mellett szavaz. A kompromisszum-orientált megközelítés nélkülözi az ellenségképeket és a konfliktus okai miatti kölcsönös vádaskodást, a véget nem érő hibáztatást, egymásra mutogatást.
A kompromisszumok keresése, a tárgyalások során Brakelmann szerint minden konfliktusban érintett félnek fel kell tárnia érdekeit, és fel kell készülnie arra, hogy tartós engedményeket tegyen a másiknak.
A nyilatkozatot elsőként aláírók az elemzéseket helyesnek, a politikai józanság helyreállítását pedig nélkülözhetetlennek tartják. A jelenlegi helyzetben csak az azonnali fegyverszünet és a politikai kompromisszumok azonnali keresése, a háborús narratívák lehűtése és felfüggesztése nyújthat reményt a válság megoldására, illetve a még súlyosabb alternatíva, a helyzet eszkalálódása megelőzésére. A „Bochumi Nyilatkozatot” sokan úgy tekintik, mint béketeremtő hangot a médiában és az egyelőre csak a fegyverek vitájáig süllyedt helyzetben. De a felek a fegyverropogásban képesek lesznek-e az emberi hang megtalálására és meghallására? Ez a kardinális kérdés pillanatnyilag.
(Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma)
