A 103 évvel ezelőtti komáromi áttörésre emlékeztek ma délelőtt az észak-komáromi katolikus temetőben található áldozatok tömegsírjánál az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás, az Endresz Csoport Egyesület és a Felvidéki Értékőrzők szervezésében. 1919. május 1-én csaknem háromezer magyar munkás próbálta újraegyesíteni a kettészakított várost, a csehszlovák megszállók azonban közbeléptek és több száz embert mészároltak le.
1919 januárjában a csehszlovák hadsereg két legionárius százada bevonult és megszállta az északi városrészt, elszakítva a déli résztől. A komáromi áttörés során május elsejére virradóra önkéntesek egy csoportja Dél-Komáromból indulva, a vasúti hídnál átkelve fegyveresen próbálta visszafoglalni Észak-Komáromot.
Az áldozatok tömegsírjánál (Fotó: Szalai Erika)
A magyar hősök tömegsírjánál Oláh Kálmán Por Urbe-díjas tanár idézte fel a véres május elsejei eseményeket, kiemelve, milyen kegyetlen harc bontakozott ki. A cseh légiók az akkor élve elfogott felkelőket, sebesülteket és az utcáról elhurcolt lakosokat megkínozták és meggyilkolták. Ezek a magyar hősök fekszenek közös sírban az észak-komáromi katolikus temetőben.
A kínzások, halottgyalázások annyira kegyetlenek voltak, hogy 102 áldozat holttestét azonosítani sem sikerült és ahogy Oláh Kálmán mondta, a bestialitást az is jól mutatja, hogy a halottak azonosítására kirendelt orvos idegösszeomlást kapott.
Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas érdemes művész (Fotó: Szalai Erika)
Popély Gyulát idézve „ez volt a történelmi Magyarország utolsó szívdobbanása, mert ekkor már Magyarország haldoklott” – jegyezte meg. Egy tragédiába fulladt próbálkozás volt, melynek mészárlás lett a vége, és egyetlen célja a csehszlovákok részéről a megfélemlítés volt, mutatott rá Oláh Kálmán, aki szerint az évtizedekig elhallgatott eseményt ma sem dolgozták fel kellőképpen, nem számolnak be róla a történelemtankönyvek.
Az áldozatok számát tekintve is az egyik legnagyobb és legvéresebb mészárlás volt, emelte ki, hozzátéve, a névtelen áldozatoknak a legnagyobb nemzeti hősök között a helyük.
A 102 áldozat tömegsírja még évekkel ezelőtt is teljesen elhanyagolt állapotban volt, a sír rendbetételét a dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület és az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás indította el 2011-ben. A két szervezet május elsején minden évben koszorúzással emlékezik meg a névtelen hősökről.
Oláh Kálmán, Pro Urbe-díjas tanár (Fotó: Szalai Erika)
Az eseményen közreműködött Dráfi Mátyás színművész és Korpás Réka népdalénekes. A katolikus egyház képviseletében Lépes Lóránt atya mondott imát, majd hazai, illetve magyarországi politikai pártok és polgári társulások képviselői koszorúzással rótták le tiszteletüket a 102 névtelen áldozat előtt, akik 103 évvel ezelőtt újraegyesíteni próbálták a kettészakított várost, Komáromot.
Korpás Réka népdalénekes (Fotó: Szalai Erika)
Az évforduló alkalmából délután 14 órától a dél-komáromi vasúti híd déli hídfőjénél is megemlékeznek az áldozatokról, ahol Waszlavik „Gazember” László énekel katonadalokat és tangóharmonikán játszik.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
