Az ellenzéki Hlas és a Smer párt a jelek szerint lemondott arról, hogy ismét aláírásokat gyűjtsön az előrehozott választások érdekében kiírandó népszavazásért. Gondot okozhatnak ugyanis a határidők és a közelgő rendes parlamenti választás, de az is, hogy Zuzana Čaputová államfő nem írná alá a népszavazás kiírását.
Mindezek mellett az ellenzék elképzelhetőnek tartja, hogy a kormánykoalíció szétesik. A Hlas képviselője, Šutaj Eštok szerint a parlament ellehetetlenítette a népszavazást, mivel nem sikerült úgy módosítani az alkotmányt, hogy azzal összhangba hozható legyen az előrehozott választásokról szóló referendum.
Ha a Hlas aláírásgyűjtésbe kezdett volna is, határidők miatt előfordulhatott volna, hogy a népszavazás csak pár hónappal előzte volna meg a rendes választások időpontját.
„Először népszavazást kellett volna tartani arról, hogy a polgárok egyetértenek-e az alkotmány módosításával, majd második lépésként kerülhetett volna megrendezésre maga népszavazás arról, hogy egyetértenek-e a jelenlegi kormány mandátumának lerövidítésével. Tehát viszonylag bonyolult lenne a dolog. Ezzel a témával nem sokat foglalkoztunk részben a háborús konfliktus miatt is, ami akkor kezdődött, amikor a népszavazással kapcsolatos ellenzéki aktivitást megtorpedózták. Ma tehát kérdéses, hogy van-e értelme belevágni – vázolta a helyzetet Šutaj Eštok.
Hozzátette még, hogy a Hlas támogatna minden, a jelenlegi kormány tevékenységének beszüntetésére irányuló aktivitást, ám reálisan kell gondolkodni. „Csak reménykedhetünk, hogy úgy összevesznek, hogy mihamarabb befejezik, bár személy szerint nem tartom valószínűnek, hogy ez bekövetkezzen“ – zárta mondandóját.
A Smer képviselői klubjának alelnöke, Dušan Jarjabek a SITA hírügynökségnek elmondta, sokan úgy látják, hogy a kormánykoalíció szétesőben van.
„A magam részéről én ebben nem bízom, mert zsarolhatók és egymást is zsarolják“ – vélekedett. Szerinte a koalíció széteshet, de csak akkor, ha elég erős lesz a Progresívne Slovensko, mert azzal számolnak, hogy „mindazok, akik Matovičot választották, átpártolnak a Progresívne Slovensko párthoz“.
Jarjabek szerint a pártban megértették, miért torpedózta meg az államfő a referendumot, mivel ha ezt nem teszi meg, nem alakulhatott volna ki a jelenlegi helyzet, mert senki nem állna olyan hévvel az Oroszország elleni szankciók mellé, mint a jelenlegi kormány.
„Mi a magyar példát követtük volna, ezért nem kerülhetett sor a referendumra, s félő, hogy az államfő újfent megakadályozná a népszavazást“ – vélte Jarjabek.
Mint ismeretes, az ellenzék tavaly csaknem 600 ezer aláírást gyűjtött össze az előrehozott választásokról tartandó népszavazás kiírásáért. Miután Čaputová államfő az alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, a testület úgy döntött, hogy a referendum kérdése nincs összhangban az alkotmánnyal. Ezt követően az államfő kijelentette, akkor hirdet népszavazást, ha a parlament ebben a kérdésben módosítja az alkotmányt és kéri annak kiírását.
Idén januárban Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kerekasztal-beszélgetést szervezett a kormányzati időszak lerövidítéséről szóló népszavazás témájával kapcsolatban, ám azon a koalíció részéről egyedül ő vett részt.
Február közepén a Sme rodina képviselője, Miloš Svrček javasolta az alkotmány módosítását olyan formában, hogy alkotmánytörvénnyel vagy népszavazással le lehessen rövidíteni a parlament megbízatási idejét, ezt azonban a parlament nem hagyta jóvá.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)