Vasárnap immár 27. alkalommal szervezték meg a Szent Anna-napi palóc búcsút Balassagyarmaton. A palóc búcsú az észak-magyarországi és a dél-szlovákiai palóc vidék egyik legnagyobb népművészeti seregszemléje, folklóreseménye. A búcsúnak már több évtizedes hagyománya van, célja a palócok szeretett patrónája, Szent Anna kultuszának ápolása, a néphagyomány őrzése és az összetartozás érzésének erősítése.
Mint a NOOL Nógrád megyei hírportál írja: „A szemet gyönyörködtető népviseletes menet délelőtt a római katolikus főplébániatemplomtól indult el az ünnepi szentmise helyszínére, a Palóc színpadhoz. Útközben a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának szabadtéri gyűjteményében található szandai káponkánál is elmondtak egy imádságot.“
Az ünnepi szentmise a családokért, az idősekért és a nagyszülőkért lett bemutatva.
A szentmise celebránsa Palánki Ferenc debreceni-nyíregyházi megyéspüspök és Turai János kanonok volt. A szertartás végén a püspök megáldotta a családokat. A liturgián közreműködött a balassagyarmati Szent Felicián Kórus, Unterwéger J. Zsolt karnagy vezényletével, a Rimóci Rezesbanda, az ipolybalogi származású Lőrincz Sarolta Aranka, valamint a történelmi Nógrád vármegye hagyományőrzői is.
(Fotó: Limbacher Gábor, Facebook)
Az ünnepi szentmise megkezdése előtt dr. Limbacher Gábor, a szécsényi MNM Kubinyi Ferenc Múzeumának igazgatója ismertette a palóc Szent Anna-búcsú történetét.
„A búcsú története 1996-ig nyúlik vissza, amikor a honfoglalás 1100. évfordulójára készült a város és annak közösségei.
Balassagyarmaton Szent Anna került a zászlóra és hozzá fohászkodva járultunk az Úr elé, megköszönve az elmúlt 1100 és még több évet, valamint kérve tőle a jövőbeni gyermekáldást, hiszen már 1996-ban is fogyatkozó nemzet voltunk.
Ennek mintegy bevezetőjeként 1996. április 28-án felavatták a kis szandai káponkát, illetve megáldották a palóc feszület rekonstrukcióját is az MNM Palóc Múzeumának szabadtéri gyűjteményében. Ugyanakkor Szent Anna tisztelete Balassagyarmaton mégis évszázadokra tekint vissza, hiszen 1740-ben az épülő Szentháromság-plébániatemplomban már faoltárt állítottak a tiszteletére, amit 1759-ben fel is szenteltek“ – ismertette a búcsú történetét dr. Limbacher Gábor, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója.
(Fotó: Limbacher Gábor, Facebook)
Ősi hagyomány szerint Anna meddő asszony volt, évtizedekig nem született gyermeke. A sok imádság és Isten megtermékenyítő áldásáért folytatott kitartó esdeklése eredményeként megszületett Szűz Mária.
Miután férje, Joachim meghalt, Isten rendeléséből újra férjhez ment. Ismét leánya született, akit az első nagyszerűsége okán ismét Máriának neveztek el. Meghalt Kleofás is, és Isten különös rendeléséből Anna újra férjhez ment. Salomástól is leánya született, akit Szűz Mária csodálatos mivoltáért ugyancsak Máriának hívtak.
(Fotó: Limbacher Gábor, Facebook)
A búcsúhoz népművészeti fesztivál is kapcsolódik. Ez nem volt másként az idei esztendőben sem. Az elmúlt hétvégén Palóc Hagyományteremtő Napokat tartottak a Palócföld központjának tartott Balassagyarmaton. A rendezvényfolyamnak felvidéki előadói is voltak. B. Kovács István régész, néprajzkutató Gömörországról tartott előadást, az ipolybalogi hagyományőrző csoport és Écsi Gyöngyi is szórakoztatta a három napon át tartó esemény közönségét.
Mint az esemény hirdette: a palócok összetartozása határtalan Krisztusban és az Ő Nagyanyjában.
A palócok vallási kultúrájában Szent Anna, Szűz Mária anyja a magtalanok, az áldott állapotban lévők és a női betegségben szenvedők pártfogója. Szent Annát egyaránt tisztelik a gyermekáldásra várók reménységeként, a családok védőszentjeként és a jó halál patrónusaként.
(Fotó: Limbacher Gábor, Facebook)
Szent Anna-kultusz Palócföld más településein is élénken él, többek között Kelenyén is megemlékeznek róla. A szakrális esemény mintegy előfutára az augusztus 5-e és 7-e között Ipolyszécsénykén megrendezendő Palóc Világtalálkozónak.
(PP/Felvidék.ma/Kürtös/nool.hu)
