A Rozsnyói járásban lévő Oláhpatak polgármestere Orbán Viktor magyar kormányfőtől kér segítséget a helyi kastély felújításához – tudósított tegnap a Čas.sk hírportál. Mivel hazai forrásokra nem számíthat, Peter Pakes polgármester a magyar kormányhoz, illetve személyesen a miniszterelnökhöz intézett levelet, amelyben a helyi Andrássy-kastély felújítására kér támogatást.
Számításaik szerint 1,7 millió euróra lenne szükség az oláhpataki kastély felújítására, amelyben a Vasgróf, azaz Gróf Andrássy Manó(1821) született, illetve Gróf Andrássy Gyula (1823), a Magyar Királyság első miniszterelnöke, később az osztrák-magyar közös külügyminiszter is itt látta meg a napvilágot.
A lap megszólította a község polgármesterét, aki Vladimír Gecelovský egyetemi docens kutatásaira hivatkozva elmondta, a két Andrássy bizonyítottan a településükön született. Kiemelte, két olyan jelentős személyiségről van szó, akik nemcsak a régióra gyakoroltak nagy hatást, de a történelmi Magyarország fejlődését is nagyban befolyásolták. Ezért modern, a 21. század kihívásainak is eleget tevő környezetet szeretnének kialakítani a műemléképületben, amihez azonban mintegy 1,7 millió euróra lenne szüksége a községnek.
Az Andrássyak két évszázadon keresztül lakták a kastélyt
A már középkorban is lakott gömöri település a 16. században lett a krasznahorkai várbirtok része, így szerezték meg 1667-re az Andrássyak, akik erőteljesen bekapcsolódtak a környék bányászatába és vasiparába – írja a műemlékem.hu. Borovszky Samu Magyarország monográfiája szerint „Oláhpatak, sajómenti tót kisközség (…) Itt született Andrássy Manó és Gyula is, nem pedig Kassán, mert ott csak anyakönyvezték”. Az Andrássyak egészen 1885-ös Betlérbe költözésükig lakták a kastélyt, amely az örökségvédelmi internetes folyóirat szerint téglalap alaprajzú, földszintes, manzárd tetős, ma modern rombuszpalával fedett udvarházát a 18. század második felében építették, barokk stílusban.
„A 19. század első felében kis mértékű, klasszicista stílusú átépítése történt. Később 1936-ban százezer koronáért az épületet eladták a falunak, iskola létesítése céljából. 1945 után sajnos helyrehozhatatlan átalakításokat szenvedett el az épület, amikor belső tereit teljesen megváltoztatták, északi szárnyában a művelődési ház színháztermét alakítva ki” – olvasható.
A szlovák műemlékeket összesítő weboldal szerint a kastélyt 2004 és 2005 között uniós forrásokból teljeskörűen felújították, azóta a községet szolgálja, közösségi rendezvények, bányászattal, a falu életével kapcsolatos állandó kiállítások helyszíne.
Válaszra várva
Peter Pakes polgármester viszont úgy vélekedett, a település szülötteiről korszerűbb és legfőképpen méltóbb környezetben szeretnének megemlékezni, de ehhez szlovákiai forrásokat képtelenek találni.
Így jutott a polgármester arra a döntésre, hogy levélben fordul a magyar kormányhoz és Orbán Viktor miniszterelnökhöz, hogy segítsenek a két Andrássy szülőházának méltó módon történő felújításában. Az újságnak nyilatkozó Pakes úgy fogalmazott, egyelőre nem kapott választ sem a magyar kormánytól, sem Orbán Viktor magyar kormányfőtől. Írásban mi is megkerestük a Miniszterelnökség sajtóosztályát és megkérdeztük, megkapták-e a levelet Oláhpatak polgármesterétől, abban konkrétan milyen felújításhoz kéri a magyar kormány segítségét, és arra is rákérdeztünk, hogyan értékeli a magyar kormány, hogy szlovák polgármesterek hozzájuk fordulnak segítségért műemlékvédelem alatt álló épületeik felújításához. Amint érkezik válasz, olvasóinkat tájékoztatjuk róla.
A két híres szülött, akik a történelmi Magyarországot formálták
Gróf Andrássy Manó alakja több Jókai-regényben is megjelenik, akit a híres prózaíró személyesen is ismert. A Vasgrófot igazi magyar nagyúrként, szabadelvű, eszes emberként jellemezte, aki vagyonát saját eszével, tehetségével és szorgalmával megkétszerezte. Korának és társadalmi osztályának egyik legtehetségesebb vállalkozója volt, aki a művészetekben is remekelt.
Gróf Andrássy Manó
A festő, karikatúra rajzoló és műgyűjtő 1821. március 3-án született Oláhpatakon, ahol gyermekkorát és ifjúságának nagy részét töltötte. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, országgyűlési képviselő és vasgyáros volt. Élete második felében szinte minden figyelmét és energiáját a megye nagy hagyományokkal rendelkező vasiparának fejlesztésére fordította és korszerűsítette a Sajó menti vasművek vasércbányászatát és kohászatát.
Öccse, gróf Andrássy Gyula a kiegyezés utáni magyar történelem egyik legemblematikusabb alakja, aki a dualizmuskori Magyarország első miniszterelnöke és az Osztrák–Magyar Monarchia második közös külügyminisztere volt. A szabadságharcban való részvétele miatt az osztrák hadbíróság halálra ítélte és távollétében (in effigie) jelképesen kivégezték.
Gróf Andrássy Gyula
Miniszterelnökként meggyőző, határozott fellépésének köszönhetően szavazták meg a közös ügyeket, a főváros fejlesztésével kapcsolatos törvényeket, a nemzetiségi törvényt, a véderőtörvényt, illetve a megyék és községek rendezéséről szóló törvényt; továbbá jelentős befolyása volt a fiumei kérdés rendezésében és a számvevőszék felállításában. A közös ügyek létrehozásában sokszor Ausztriával szemben is érvényesíteni tudta elképzelését; az Osztrák–Magyar Monarchia kifejezés is hozzákötődik. Jelentős szereppel bírt az önálló Magyar Honvédség megalakításában – a honvédelmi tárca miniszteri posztját külügyminiszterré való kinevezéséig viselte.
(SZE/Čas.sk/Felvidék.ma)
