„A menstruációs betét épp olyan szükséges higiéniai eszköz, mint a toalettpapír, vagy a szappan. Ez utóbbiakat is ingyen biztosítjuk” – érvel Ondrej Lunter, Besztercebánya megye jelenlegi alelnöke, aki egyben független megyeelnök-jelöltként indul az őszi választásokon. A megyei önkormányzat fenntartása alatt álló iskolák mosdóiban a tervek szerint a WC-papír és a szappan mellett már októbertől ingyenesen elérhetőek lesznek a menstruációs termékek.
Luntner az Aktuality.sk-nak nyilatkozva elmondta, a megye igazgatása alá tartozó középiskolák tanulóinak létszáma alapján kiszámolták, egy tanulmányi évre megközelítőleg 68 ezer euróból tudnák fedezni az ingyenesen elérhető menstruációs termékeket. Elutasította azonban azokat a vádakat, hogy választási kampány lenne az ingyenes betét ígérete. Az Aktuality által megkérdezett szociális terepmunkás és egy rimaszombati iskolaigazgató egyhangúlag úgy ítélték meg, nem elvetendő az ötlet. Mindketten megerősítették, mindennapjaikban is találkoznak a problémával, sőt, olyan programban is vettek már részt, amelynek köszönhetően a rászorulóknak tudták biztosítani az ingyenes higiéniai termékeket. Szintén közös nevezőre jutott a két megszólaló abban, hogy rendszerszintű megoldás kell, Luntner ötletéről pedig a gyakorlatban dől el, hogy működőképes-e.
Arról, hogy az úgynevezett menstruációs szegénység pontosan hány embert érint Szlovákiában, nincsenek adataink, de naivitás lenne azt gondolni, hogy eltérünk a környező országok átlagától.
„Európai szociológiai vizsgálatok igazolják, hogy 10, de akár 30 százalék is lehet azoknak a hátrányos helyzetben élő nőknek az aránya, akik nem tudják megvásárolni, vagy nem férnek hozzá, illetve más gazdaságilag olcsóbb módon helyettesítik ezeket a termékeket”
– ezt már a Felvidék.ma felelős kiadója, a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) igazgatója mondta a Gombaszögi Nyári Táborban Tamponkampány tabuk nélkül címmel rendezett beszélgetésen, amelyen a témával kapcsolatos társadalmi érzékenyítés lehetőségeit vizsgálták a civilekkel és a Szövetség Női Tagozatának tagjaival közösen.
Az országban ugyanis elsőként, épp a Felvidéken indult el egy, a menstruációs szegénység enyhítését célzó kampány, amelyet a Szövetség párt női tagozata vállalt fel. Ehhez csatlakozott a SZAKC az országot kelettől nyugatig lefedő irodahálózatával, így 12 helyszínen tudtuk segíteni a higiéniai termékek gyűjtését, illetve a kommunikációs csatornáinkon keresztül is igyekeztünk felhívni a figyelmet a menstruációs szegénység problémájára.
Hideghéthy Andrea már akkor rámutatott, magánemberként, de civil szervezetként még inkább kötelességünk támogatni a rászorulókat, jelen esetben a Szövetség által felkarolt témát.
„Ugyanakkor egyszeri gyűjtéssel enyhíteni lehet csak a problémát, ezért rendszerszintű megoldások kellenek a menstruációs szegénység felszámolására”.
„A rendszerszintű megoldás keresése a politikum feladata, akár egy olyan törvénytervezet kidolgozásával, ami ezen a jelenségen tud segíteni”– ezt már az adománygyűjtő kampány során nyilatkozta lapunknak Bauer Ildikó. Megkérdeztük őt most is, hiszen Nyitra megye képviselőjelöltjeként, illetve Komárom polgármesterjelöltjeként is megméretteti magát az őszi összevont választásokon. A politikus elmondta, az adománygyűjtő kampány óta is folyamatosan dolgoznak a Női tagozat tagjaival a menstruációs szegénység enyhítésén, a Szövetség egészségügyi programjában is kiemelt szerepet kapnak ennek a típusú szegénységnek a felszámolását célzó törekvéseik. Csenger Tibor, Nyitra megye jelenlegi alelnöke, aki egyben a Szövetség párt megyeelnökjelöltje is, megkeresésünkre elmondta, a megye hatáskörébe tartozó több mint félszáz középiskolát nagyságrendileg 20 ezer diák látogatja. Hozzátette, a Szövetség elnöksége már felvállalta a témát, ezért nem tartja elképzelhetetlennek, hogy Nyitra megye önkormányzatának gyűlésein is foglalkozzanak vele.
Első körben a valós igények felmérése érdekében a megyei középiskolákat tartja szükségesnek megszólítani, akár kérdőíves formában, vélekedett.
Amennyiben a Besztercebányai kerület tényleg bevezeti a menstruációs eszközökhöz való ingyenes hozzáférést, az jó példaként tovább terjedhet. De még mindig ott vannak az általános iskolák, ahol a felső tagozatos diáklányok szintén érintettek. A helyzet eddig sem volt rózsás, de a jelenlegi gazdasági válság, az elszabadult infláció és a megnövekedett energiaárak tovább súlyosbítják a helyzetet.
Az egyik elérhető megoldás, amelyet az Európai Unió is lehetővé tesz tagországai számára 2007-től, hogy kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs terhelje ezeket a termékeket. Ezzel a lehetőséggel egyre több angolszász és skandináv ország él (Írországban áfamentesek a menstruációs termékek, ők még a 2007-es bevezetés előtt fogadták el ezt), de Skócia mára már teljesen ingyenessé tette ezen termékeket a közintézményekben az egész országban. A programra a törvény elfogadása óta közel 32 millió eurót költött a Szlovákiával nagyjából azonos lakosú Skócia.
A szomszédainkat tekintve, Magyarország kimagaslóan magas, Európában a legmagasabb, 27 százalékos áfával sújtja a menstruációs termékeket, gyakorlatilag olyan luxustermék a betét, mint a szivar vagy a konyak.
Csehországban – a Babiš-kormány igyekezete ellenére – megmaradt a magasabb, 21 százalékos áfakulcs. Itt azért érdekes megjegyezni, hogy Csehországban a csapolt sör áfája a legalacsonyabb, csupán 10 százalékos áfával terhelt. Mindenesetre, az Alena Schillerová vezette pénzügyminisztériumnak sikerült elérnie, hogy az Állami Tartalékalapon (Štátne hmotné rezervy) keresztül az ország stratégiai készleteit 2023 végéig fokozatosan 10 millió intim betéttel töltik fel. Az ebből évente lecserélendő 2 millió betétet teljesen ingyen juttatják el a szociálisan rászoruló nőknek az élelmiszerbankokon keresztül – ez mintegy 70 ezer nőt érint Csehországban.
A női higiéniai termékek forgalmi adójának csökkentése elérte az osztrákokat is: 2021. január 1-jétől a kedvezményes, 10 százalékos (korábban 20%-os) áfakulcs vonatkozik minden típusú menstruációs termékre. A lengyel elnök 2019. augusztus 29-én írta alá az áfára vonatkozó törvények módosítását, amely 2020 áprilisában lépett hatályba. Az egészségügyi betéteket és tamponokat, pelenkákat és csecsemőbetéteket, valamint „hasonló termékeket” ezt követően 5 százalékos áfa terheli.
Szlovákiában kormányzati szinten még fel sem merült a menstruációs termékek 20 százalékos áfakulcsának csökkentése, viszont e cikkünk írásakor döbbentünk rá, hogy több, hitelesnek mondható forrás is 10 százalékos áfáról beszél/ír Szlovákia kapcsán.
Ez véleményünk szerint annak a csalafinta megfogalmazásnak köszönhető, amely a csökkentett áfatartalmú termékeket összegző, a törvény mellékleteként megjelent táblázatban szerepel. Itt ugyanis azt írják, kedvezményes, 10 százalékos áfatartalom vonatkozik a következő termékekre: „egészségügyi tamponok és betétek, pelenkák és pelenkabetétek csecsemőknek és hasonló termékek bármilyen anyagból – kizárólag inkontinenciára való használatra”.
Az általunk korábban megkérdezett szociológust arról faggatuk, hogy milyen szempontok alapján érdemes kiválasztani a rászorulók körét, illetve felvállalhat-e ilyen társadalmi témát egy politikai szervezet anélkül, hogy megbélyegezzék, a szegénységben élő nők helyzetét kihasználva húznak politikai hasznot a témát felvállaló pártok. Molnár Kriszta akkor aláhúzta, minden adomány jó helyre kerül – akkor is, ha nem a legszegényebbekhez jut, hiszen senki sem mondhatja meg, ki a rászoruló. Arra pedig, hogy politikai tőkét lehet kovácsolni ebből a témából, határozott választ adott: „Adott egy probléma, amire senki nem válaszol és nincs olyan civil szervezet, amelynek ez lenne a profilja, tehát senki elől nem veszik el a feladatot”. A szociológus úgy vélekedett, egy pártnak végső soron az a célja, hogy minél erőteljesebb hatást gyakoroljon az adott ország irányítására, tehát bőven belefér, hogy szociális ügyeket karol fel.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
