A Hagyományok Háza székháza adott otthont az Intézmény Megyei Hálózati Konferenciájának. A résztvevők értékelték az elmúlt év munkáját, s a jövő évre szóló terveiket is megfogalmazták. A találkozó eseményeit Tóth János hálózatvezető foglalja össze.
„A Megyei Hálózat – a Kárpát-medencei Hálózattal egy időben – 2017-ben kezdte meg munkáját. Évente két alkalommal, tavasszal és ősszel értékeljük az elvégzett munkát. Idén – a gazdasági körülményeket felmérve – a kétnaposra tervezett nyíregyházi találkozó helyett Budapesten találkoztunk.
A résztvevők tisztában voltak a rájuk váró nehézségekkel, de a szimpózium középpontjában mégis a szakmai kérdések álltak. A járvány után egyébként minden munkatársunk örült a nyitásnak, nagyon sok programot szerveztek. Ezek közül kiemelném a különböző területek képzéseit, ezek sora a szakköröktől egészen az akkreditált továbbképzésekig terjedt.
A Magyar Művelődési Intézettel karöltve az A Szakkör projektet is beindítottuk, mint a program szakmai partnere. Ennek keretében számos kézműves ágban az úgynevezett szakkörvezetői képzést is megvalósítottuk.
Tíz megyei partnerünk vett részt projektben, van, ahol kettő, van, ahol hat képzésre tekinthetnek vissza, s a vizsgákra ezekben a napokban került sor. A találkozón az új kezdeményezés tapasztalatait is megvitattuk, munkatársunk, Dóra Fruzsina ismertette részletesen az elvégzett munkát.
A konferencián mintegy negyven szakember osztotta meg gondolatait, s az előremutató, példaértékű gyakorlatokat is bemutatták. A nehéz gazdasági közegben nagy szükség van a közös gondolkodásra, az innovációs módszerek alkalmazására. Megyei partnereink munkája is megnehezedett, hiszen legtöbb programjukat külső helyszínen, művelődési házakban, iskolákban szervezték, s ezek közül többet azóta bezártak. Ennek figyelembevételével alkalmazkodni kellett a körülményekhez, s „túlélési technikákat” is ki kellett dolgozni.
„A terveiket is megfogalmazták a jelenlévők, mi pedig két fontos kutatásra hívtuk fel a figyelmet. Az egyik tárgya a néphagyomány megélése, illetve az abban való részvétel az úgynevezett „településlejtőn”: a nagyvárosoktól az apróbb falvakig milyen módon él tovább a kultúrának ezen ága. A másik téma a társadalmi felelősségre fókuszált, e területen is egy kutatási programot tervezünk. Így tisztázhatjuk, hogy partnereink munkásságukkal milyen hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban vállalnak szerepet. A konferencián természetesen a félelmeink és kételyeink is felszínre törtek, e hozzászólások a tervezési munkára is hatással vannak. Terveink szerint partnereink a jövő évben is egy meghívásos pályázatban vehetnek részt, többen közülük már konkrét tervekkel állhatnak elő, mások viszont még az előkészítés fázisában tekintenek a jövő évre.”
(Dr. Csermák Zoltán)
