A Szlovák Agrárkamara sajtóközleményben adott hangot annak, hogy nem ért egyet a napokban a Duna Menti Nemzeti Parkról kiadott közleménnyel.
„A Szlovák Agrárkamara tényleges mezőgazdászainak nevében kijelentem, hogy nem értek egyet azzal a sajtóközleménnyel, amelyet néhány nappal ezelőtt Ján Budaj környezetvédelmi miniszter a parlament néhány képviselőjével közösen kiadott arról, hogy megbízta a Szlovák Köztársaság Állami Környezetvédelmi Hivatalát, hogy dolgozza ki az új, úgynevezett Duna Menti Nemzeti Park, közismert nevén Podunajsko szakdokumemtációját” – tájékoztatott Patasi Ilona, mérnök, a Szlovák Agrárkamara igazgatója, aki kifejezte felháborodását a környezetvédelmi miniszter tervezett intézkedése miatt.
„Ismert előttünk, hogy a nemzeti park egy kiterjedt térség, amelyben érintetlen ökoszisztéma van jelen, bioközpontokkal, ahol a természetvédelem mindennél fontosabb. Tudatosítjuk, hogy védeni kell a már meglevő védett területeket, de nem tudunk elfogadni olyan döntéseket, amelyek azoknak az embereknek a tájékoztatása nélkül születnek, akik azon a területen élnek és gazdálkodnak.
Az ilyen alapvető változások és az agrárszektorba való beavatkozás előtt szükséges egy széleskörű párbeszéd. A kiadott sajtóközlemény feszültséget és nyugtalanságot keltett a mezőgazdászok között, különösen egy kulcsodi farmer esetében, aki a legjelentősebb gyökérzöldség termesztőnek számít Szlovákiában, és az évek során maga építette ki gazdaságát. Nemrég kölcsönből fejlesztette családi gazdaságát, amelyben a főszezonban mintegy 100 embert alkalmaz, és most kénytelen lesz befejezni tevékenységét?
Ki gondoskodik majd a családokról, a dolgozókról, ha megszűnik a munkájuk, a bevételük, amely a megélhetést jelenti számukra.
Üzleteink polcait elárasztják a behozott zöldségek, amelyek lényegesen silányabbak, mint a hazaiak, a helyben megtermeltek, és mindez a természetvédők víziójának érdekében? A zöldségtermesztők már most betartják azokat a rendkívül szigorú ökológiai intézkedéseket, amelyek a természetes élőhelyek, állat- és növényvilág védelmét szolgálják. Gondolni kell tehát az élelmezési önellátásra és biztonságra is. A tervezett intézkedésekkel csak eltávolodnánk azoktól a közös mezőgazdasági politikánkat érintő céloktól, amelyeket a közeljövőre kitűztünk.
Tekintettel arra a tényre, hogy a Csallóköz és Dél-Szlovákia az ország legtermékenyebb térsége, történelmileg nem véletlenül emlegetik az ország éléskamrájaként, tisztelettel kérem Ján Budaj miniszter urat, hogy mielőtt beterjesztenék a parlamentbe a természetvédelemről szóló törvényjavaslatot, hívja meg tárgyalásra az agrár önkormányzat vezetőségét, amely a Dél-Szlovákiában 671 ezer hektáron gazdálkodó 642 gazdát képviseli” – fejtette ki Patasi Ilona mérnök asszony.
(Sajtóközlemény/BM, Felvidék.ma)
