Dr. Popély Árpád, történész a téma legnagyobb felvidéki szakemberének számít szakmai körökben. Az előadás címe: A jogfosztottság évei. Magyarok Csehszlovákiában 1945 – 1948 között.
A lévai Reviczky Házban 2023. április 11-én a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjának 76. évforduló alkalmából szerveztek megemlékezést. A Reviczky Társulás nevében ifj. Ševeček Judit a társulás titkára köszöntötte a résztvevőket.
Fotó: Reviczky Társulás
Ezt követően id. Ševeček Judit a Reviczky Társulás Irodalmi szakosztályának vezetője köszöntötte Dr. Popély Árpád történészt, a Selye János Egyetem oktatóját, Lanz Roland történészt a diószegi PANNONIA – Polgári Társulás elnökét a rendezvény társszervezőjét és támogatóját. Jelen volt még többek közt Ürge László a Reviczky Társulás Zenei szakosztálya vezetője, Kosztolányi Magdolna a Reviczky Társulás könyvtár és könyvesbolt vezetője.
Fotó: Reviczky Társulás
Id. Ševeček Judit felkérte Popély Árpád történészt, tartsa meg az előadását.
Popély Árpád nagyon részletesen, pontosan fogalmazott, értékes, érdekes és tanulságos előadást tartott. Az előadást Janics Kálmán A hontalanság évei című könyvével kezdte.
Fotó: Reviczky Társulás
Az előadás három részre volt osztva. Első része volt a kitelepítés, annak előzményei és nagyon szomorú befejezése a felvidéki magyaroknak; Daniel Okáli, áttelepítési kormánybiztos, a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság elnöke. Idézet az 1945. június 16. határozatából:
„3./ Intézkedni kell, hogy a visszatért városokat /Kassát, Lévát, Losoncot, Rimaszombatot stb./ és a fővárost, Pozsonyt minél előbb magyartalanítsák, mégpedig a magyar lakosság más térségekben történő áttelepítésével, illetve koncentrálásával.”
1946. február 27. Budapesten aláírták a csehszlovák – magyar lakósságcsere-egyezményt.
A második rész volt a deportálás Csehországba és az Edvard Beneš dekrétumai; Pavol Jantausch 1947. február 1-én kiadott memoranduma a Szlovák Püspöki Kar nevében:
„A magyarokkal szembeni magatartásunk sokban hasonlít ahhoz, amit a múltból másoknak felhánytorgattunk.”
Az előadásnak a harmadik része a reszlovakizáció volt; Július Viktory belügyi megbízott 1946. június 17-én megjelent reszlovakizációs hirdetménye.
A reszlovakizáltak hűségfogadalma: „Önként visszatérve a szlovák nemzethez, amelyből származom, s amelyből a mostoha sors a múltban kiszakított, ünnepélyesen fogadom, hogy a szlovák nemzethez és a Csehszlovák Köztársasághoz hű maradok, s hogy mindig és mindenhol hűségesen fogok dolgozni szlovák nemzetem jóléte és felemelkedése érdekében.”
Fotó: Reviczky Társulás
Az előadás végén megemlítette Fábry Zoltán véleményét Esterházy János halálos ítéletéről:
„Az áldozatok újra a szlovákiai magyarok, mert Esterházy személyében az egész szlovákiai magyarság nyakára dobták a kötelet. A szlovákiai magyarok alkotják a bűnbakot, mely a nagyobb szlovák bűnöket hatálytalanítja.”
Óriási élmény volt a hallgatóságnak, mert olyan adatokat tudtak meg, amelyek számukra is újdonság volt.
Fotó: Reviczky Társulás
Az előadás végen egy hatalmas taps fogadta az előadót. Id. Ševeček Judit megköszönte a nagyon színvonalas előadást Popély Árpádnak és ajándékkal jutalmazta.
A végén a könyvek dedikálásával ért véget a megemlékezés. Utána a kötetlen beszélgetés frissítővel a késő esti órákba húzódott.
Fotó: Reviczky Társulás
Köszönetet kell mondani a szervezőknek, a Reviczky Társulás elnökének, Urbán Zoltánnak, a Reviczky Társulás helytörténeti szakosztálya vezetőjének Müller Péternek és a diószegi PANNONIA – Polgári Társulás elnökének Lanz Rolandnak.
(Felvidék.ma)
