Kedden este a TA3 televízió A nap témája című műsorának vendége volt Őry Péter (Szövetség), Csallóközcsütörtök polgármestere, Michal Kaliňák (Hlas), önkormányzati szakember és Juraj Droba (SaS), Pozsony megye elnöke, akik a belügyminisztérium közigazgatási reformtervezetét és a múlt héten nyilvánosságra hozott közigazgatási térképtervezetet vitatták meg.
A tervezet a jelenlegi nyolc helyett 4+1 megyével számol (Pozsony, Nyitra, Zsolna, Nagyszombat és Kassa központokkal), az azokon belüli régiók határai is jelentősen változnának. A 79 járás helyére 46 „szubrégiót” terveznek. Mint ismert, csonkulna a Dunaszerdahelyi járás (pl. Somorjának a Pozsonyi régióhoz való csatolásával), a Komáromi járás megszűnne, azt az Érsekújvárihoz sorolnák, a Galántai járás pedig a Vágsellyeivel együtt a Nagyszombati szubrégió része volna.
(Fotó: TA3)
Peter Bielik műsorában mindhárom politikus elutasítóan nyilatkozott a tervezetről. Michal Kaliňák szerint
a tervezet az elmúlt évek kormányzati ámokfutásának megkoronázása.
„Az önkormányzatok káoszban, bizonytalanságban, rendezetlenségben élnek a jelenlegi kormány alatt” – foglalta össze, hozzátéve, a térképtervezet egy „összefüggéstelen firkálmány”.
Bielik Őry Péterhez fordulva megjegyezte, épp a Szövetség párt volt az, amely felhívta nyilvánosság figyelmét erre a 2021 őszétől készülő tervezetre. A Szövetség szakpolitikusa a műsorban úgy fogalmazott, véleménye szerint politikai megrendelésre készülhetett a tervezet, amely ebben a formában rendkívül kedvezőtlenül hatna a Szlovákiában élő magyar közösségre, de az ellenzékben lévő és a parlamenten kívüli pártok jelenlegi hangsúlyos megyei és önkormányzati jelenlétét is befolyásolni tudná, hiszen a felvázolt tervek szerint megváltozna ezen pártok választóinak aránya is az új közigazgatási területeken.
Őry szerint hatással lenne nemcsak a megyei, önkormányzati, de vélhetően a parlamenti választásokra is. „Véleményem szerint ez a tervezet súlyosan beavatkozik a politikai történésekbe” – húzta alá.
(Fotó: TA3)
Juraj Droba, Pozsony megye elnöke kifejtette, a belügyminisztériumi hivatalnokok általi „vonalrajzolgatás” az érintettek bevonása nélkül teljesen abszurd, a „rólunk, de nélkülünk nem megy” – szögezte le.
Szerinte elsősorban a megyék elnökei, a Falvak és Városok Társulása, a Városok Uniója részvételével kell egy ilyen reformot megtervezni, és utána lehet „kifestőzni”.
Hozzátette, a jelenlegi kormánynak ma már nincs legitimitása, és szerinte nem megy át a tervezet a törvényhozáson, ezért, mint megjegyezte, kicsit okafogyottnak tartja a vitát erről, hiszen soha nem válik valósággá.
A térképtervezetek kivesézése kapcsán Őry Péter hangsúlyozta, azok jelenlegi formájukban összeütközésben vannak a kisebbségvédelmi keretegyezménnyel, és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája nemzetközi egyezményével is, ezen felül tovább tördelnék a tömbmagyar területeket.
(Fotó: TA3)
A három különböző pártot képviselő politikus, önkormányzati szakember megegyezett abban, hogy függetlenül attól, hogy melyik politikai oldalon állnak, a megyében, illetve az önkormányzatokban a megválasztott képviselők le tudnak ülni egy asztalhoz, és képesek megtalálni a közös nevezőt, ami jó az országnak, a lakosságnak. Droba megjegyezte, rendkívül zavaró, hogy épp őket nem hallgatják meg egy ilyen reform előkészítésekor, holott a megyék és önkormányzatok voltak azok, melyek megoldották a járvány alatti krízist, az ukrán menekültválságot, vagy éppen ők azok, akik sikeresen tudják lehívni az uniós forrásokat.
Őry rámutatott, az önkormányzatok finanszírozását kell elsősorban megoldani; ez számos formában lehetséges, amit szakmai viták során kell eldönteni.
Megjegyezte azonban, a legfontosabb az arányosság: a megnövekedett kiadásokkal növekednie kell a bevételeknek is. Ehelyett ma az a helyzet, hogy az önkormányzatokra rótt feladatok sokasodnak, viszont a bevételeiket a kormány csökkentette.
(Fotó: TA3)
Michal Kaliňák úgy fogalmazott, ez az ország és kormánya három éve az „irányítatlan reformok, vagy irányított káosz” mentén halad. Ezért ma nem az a kérdés, hány megye maradjon, hanem az, hogyan lehet ezeket a közigazdasági egységeket megerősíteni, fejleszteni. „Mindegynek kéne lenni, hogy az ember nagyvárosban, vagy kistelepülésen él – minden lakóhely méltó élőhely kell legyen ebben az országban” – mutatott rá.
A TA3 televízió tegnap esti műsora ITT visszanézhető.
(SZE/TA3/Felvidék.ma)
