A címben szereplő témáról tartott közvélemény-kutatást az AKO ügynökség a Joj 24 televízió megbízásából. A megkérdezettek 51 százaléka úgy vélekedett, hogy a kormánynak nem kellene újból bevezetnie a kötelező katonai szolgálatot, 44 százalék viszont a bevezetés mellett foglalt állást. A válaszadók 4,5 százaléka nem tudta eldönteni, hogy helyesli vagy ellenzi a lépést, illetve nem kívánt válaszolni.
A kötelező katonai szolgálat ellenzői között a férfiak voltak többségben, akiknek 34 százaléka úgy véli, hogy semmiképp sem kellene bevezetni, 23 százalékuk pedig inkább ellenzi. A nők közül 24 százalék azt a választ adta, hogy be kéne vezetni, illetve talán be kéne vezetni. A közvélemény-kutatást július 24. és 28. között végezték 1000 személy megkérdezésével.
A helyeslők között az 50 és 65 év közöttiek voltak a legtöbben, 31 százalékuk válaszolta, hogy a kormánynak feltétlenül be kéne vezetnie és 21 százalékuk szerint talán be kéne vezetnie a kötelező katonai szolgálatot. A 66 év felettiek is inkább helyeslik, 27 százalékuk úgy vélekedett, hogy a kormánynak feltétlenül be kellene vezetnie, 24 százalékuk pedig, hogy talán be kéne vezetnie.
A legkevésbé a 18–33 éves korosztály értett egyet, 33 százalékuk válaszolta, hogy semmiképp sem kellene bevezetni és 26 százalékuk szerint inkább nem kéne kötelezővé tenni a katonai szolgálatot.
Nem helyeslik a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését a 34 és 49 év közöttiek sem, 28 százalékuk úgy vélekedett, hogy semmiképp sem lenne vagy inkább nem lenne helyes.
A helyeslők között a legnagyobb számban az érettségivel nem rendelkező szakképzett fiatalok voltak, 32 százalékuk határozottan helyeselné és 21 százalékuk feltehetően helyeselné.
Megyék szerinti megoszlásban a legtöbben Besztercebánya megyéből helyeselnék (24 százalék határozottan, 27 százalék inkább helyeselné) a második helyen Trencsén megye áll, 20, illetve 28 százalékkal, a harmadik helyen pedig Zsolna megye 26, illetve 22 százalékkal.
Az ellenzők között a legnagyobb arányban a főiskolai végzettségűek képviseltetik magukat, 35 százalékuk határozottan ellenzi, 30 százalékuk pedig inkább ellenzi.
A Pozsony megyében élők értettek egyet legkevésbé a kötelező katonai szolgálat ismételt bevezetésével, ott 39 százalék volt a határozottan ellenzők és 25 százalék az inkább ellenzők aránya. Kassa megyében is hasonló a helyzet, 27, illetve 26 százalékos megoszlásban.
A kötelező katonai szolgálat bevezetését a legnagyobb arányban a Republika mozgalom választói támogatnák, 31 százalékuk határozottan helyeselné, 33 százalékuk inkább helyeselné. Ugyancsak helyesnek tartanák a Smer – sociálna demokracia (32, illetve 26 százalékos megoszlásban), a Hlas – sociálna demokracia (33, illetve 24 százalékos megoszlásban határozottan, illetve talán helyeselnék) választói.
Ellenzik viszont a Progresívne Slovensko szimpatizánsai, akiknek 50 százaléka határozottan ellenzi és 32 százaléka inkább ellenzi, mint helyesli. Hasonlóan vélekednek a Sloboda a Solidarita párt szimpatizánsai is, 43 és 27 százalékos megoszlásban.
Ami a nemzetiségi megoszlást illeti, a kötelező katonai szolgálattal hasonló mértékben nem értenek egyet a magyarok és a szlovákok. A magyar nemzetiségűek 38 százaléka kifejezetten ellenzi, 13 százaléka inkább ellenzi, a szlovák válaszadók 28 százaléka határozottan ellenzi, 23 százaléka pedig inkább ellenzi.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
