A ma már Besztercebánya részét képző Radvány településrész buja növényzetű parkja egy mára elfeledett kastélyt rejt. A környéken oly meghatározó Radvánszky család által emeltetett reneszánsz stílusú épület sajnos eléggé elhanyagolt állapotban van, holott irodalomtörténeti jelentőséggel is bír a hely. Erre hívja fel a figyelmet a Palóc Társaság emléktáblája a romos kastély falán.
A Radvánszky família a 17. század elején telepedett le Radvány községben. A kastélyról az első írásos említés 1687-ből származik. Kézműves céhek és mezőgazdasági épületek vették körül, s a Radvánszky család több évszázadon át lakta a kastélyt. Az épület déli és északi szárnyánál nagy kiterjedésű kerteket hoztak létre. A park buja növényzete ma is megvan.
A reneszánsz díszítésű sarokrész (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A négyszögalapú, kétszintes, sárgára festet épület megerősített sarkakkal rendelkezik. Ezeknek a homlokzatán még romos állapotukban is jól kivehetők a tetszetős reneszánsz stílusú díszítések. A belső udvarra jellegzetes reneszánsz kapun lehet bejutni.
A belső udvar is négyszögletes formát mutat, az emelet egyik oldalán oszlopokra támaszkodó loggia fut végig.
Besztercebánya már elkezdte az épület renoválását. A tetőzet javítását közel háromnegyed évtizede elkezdték. A műemlék felújítása nagyon hosszú folyamat, s megfelelő pénzforrások hiányában folyamatosan halasztódnak a munkálatok. Több millió eurót emészt fel a teljes megújítás.
A növényzet szinte teljesen eltakarja a kastélyt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Nagy kár lenne az épületért, hiszen számunkra irodalomtörténeti jelentőséggel bír. A kastélyban a 19. századtól levéltár működött, és 1874-ben a Magyar Történelmi Társaság tagjai a levéltár kutatása közben véletlenül találták meg Balassi elveszettnek hitt verseit.
A társaság 1874 augusztusában tartotta vándorgyűlését az akkor Zólyom megyéhez tartozó Radványban.
A vándorgyűlés egyik résztvevője, Deák Farkas augusztus 21-én a Radvánszky-kastély könyvtárában fölfedezte a Balassi verseskötetét is tartalmazó kódexet, mely később a Radvánszky-, illetve Balassa-kódex nevet kapta.
1874. augusztus 21-e a magyar irodalomtörténet egyik legfontosabb pillanata volt, csak a Halotti beszéd vagy az Ómagyar Mária-siralom fölfedezéséhez hasonlítható.
A reneszánsz kapu (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Balassi szerelmes verseit egykoron Rimay János költő másolta át a kódexbe a saját költeményeivel együtt. Rimay jó félévszázaddal Balassi halála után a 17. század derekán másolta át az említett kódexbe. A művelődéstörténeti és irodalomtörténeti szempontból különösen értékes kötet ma a Magyar Tudományos Akadémia gyűjteményében található.
A Radvánszky família jelentős könyvtárral rendelkezett. A könyvállomány részét képezte több könyvritkaság, illetve irodalomtörténeti jelentőségű mű. Valószínűleg így kerülhetett a családhoz a szerelmes verseket tartalmazó kódex.
Romosan is csodás az épület (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint már említettünk, a kastély falán a Palóc Társaság helyezett el kétnyelvű emléktáblát Balassi Bálint tiszteletére. A 2004-ben felavatott emléktáblát Oláh Szilveszter domborműve díszíti, mellette az alábbi felirat olvasható:
„Ebben a kastélyban kerültek elő 1874. 8. 21-én Balassi Bálint (1554–1594), a reneszánsz magyar költőjének elveszettnek hitt szerelmes költeményei”.
A magyar felirat felett található a szöveg szlovák megfelelője.
Sajnos az elhanyagolt növényzetnek köszönhetően megközelíthetetlen a kastély. Nagy kár lenne, ha végleg elpusztulna…
A gondozatlan park eltakarja a kastélyt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Felhasznált irodalom:
paloctarsasag.real-net.sk, prea.hu, wikipédia
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
