Köztudott, hogy a Gútai Közlegelők Társulatának vagyonát 104/1945 T.t. a németek, magyarok, árulók, kollaboránsok vagyonának elkobzásáról és gyors szétosztásáról szóló szlovák nemzeti tanácsi rendelet, illetve az azt módosító 64/1946 T.t. rendelet alapján a Komáromi Konfiskációs Bizottság 1946. 7. 31-én kelt 146/139/1946 sz. döntésével kobozta el a szlovák állam, mert annak tagjai többségében magyarok voltak.
A telekkönyvi kivonat szerint a Gútai Közlegelők Társulatának tulajdonát 59 ház és 17 300 824 m2 azaz 1730 hektár mezőgazdasági földterület képezte.
A Gútai Közlegelőket 2004-ben 175 személy kárpótlási eljárásban igényelte vissza. Az eltelt időszak alatt megjárta ez az ügy a földhivatalt, a kerületi bíróságot, a Legfelsőbb Bíróságot, az Alkotmánybíróságot, de foglalkozott vele az Emberi Jogok Európai Bírósága is.
Mivel az eljáró állami szervek elhunyt személyek jogairól és kötelességeiről döntöttek, 2019 decemberében visszakerült a kárpótlási ügy újra első fokra, a Komáromi Járási Hivatal Földügyi és Erdészeti Osztályához. A hivatal 2022 végén értesítést küldött ki határozat kibocsátásáról és észrevételezési felhívással fordult mindazokhoz, akiknek a hozzátartozója a 2004-től tartó kárpótlási eljárás során elhunyt. Közölte, hogy a kézbesítést követő 15 napon belül betekinthetnek az iratba, ismertethetik az eljáró szervvel az észrevételeiket, javaslataikat, álláspontjukat. Ennek az értesítésnek sarkalatos pontja, hogy
a földtulajdont vissza nem adják, és nem hagynak jóvá kártérítést sem.
Az eljáró szerv megállapította, hogy az eredeti igénylők jelentős része meghalt, és az eljárásnak immár közel 350 résztvevője van. Mivel esély volt arra, hogy újra elhunyt személyek jogairól döntenek, ezért a résztvevőket 9 csoportra osztotta a közigazgatási szerv, és csoportonként adja ki a végzéseket arról, hogy a földtulajdont vissza nem adják, és nem hagynak jóvá kártérítést sem.
A Komáromi Járási Hivatal 2023. május 2-án adta ki OU-KN-PLO-2023/000500/01 szám alatt a döntést 58 jogosult személy kárpótlási igénylésének elutasításáról.
Mivel a közigazgatási szerv elhunyt résztvevő jogairól és kötelességeiről is döntött, kifelejtett résztvevőt, közel 200 jogosult személy nevében fellebbeztem a döntés ellen.
Rámutattam az eljárás egyéb hiányosságaira is. Sérelmeztem azt is, hogy nem az összes résztvevő jogairól és kötelességeiről döntöttek, így a kimaradt közel 300 résztvevő eljárási jogai sérültek.
2023. szeptember 5-én vettem át a Nyitrai Járási Hivatal Jogorovoslati Osztályának – mint fellebbviteli szervnek – 2023. 8. 23-án kelt OU-NR-OOPa-2023/041725-002 számú döntését arról, – hogy javítással ugyan, de megerősíti a Komáromi Járási Hivatal Földügyi és Erdészeti Osztályánának döntését. Indítványozni lehet azonban a végzés törvényességének felülvizsgálatát. 2 hónap áll rendelkezésre a szükséges meghatalmazások beszerzésére, és a beadvány elkészítésére.
Megítélésem szerint az összes résztvevő jogai sérültek akkor, amikor az ügy résztvevőit csoportokra osztották, ezért meghatalmazást küldök néhány olyan jogosult személynek is, akik ennek a döntésnek nem közvetlen résztvevői. Kérem, hogy munkámat segítsék azzal, hogy időben visszaküldik az aláírt meghatalmazásokat.
Ebben az ügyben eddig 5 panaszt nyújtottunk be az Emberi Jogok Európai Bíróságára. Közülük 3 volt eredményes, 2 döntésre vár.
Ez a helyzet a szlovákiai ügyintézés felgyorsulását eredményezte. Ezért a panaszok benyújtására is érvényes – főleg ami az említett döntést illeti, – hogy
MOST VAGY SOHA!
Érdemes elgondolkodni azon, mi történik akkor, ha a Nyitrai Járási Hivatal Jogorvoslati Osztályának – mint fellebbviteli szervnek – 2023. 8. 23-án kelt OU-NR-OOPa-2023/041725-002 számú végzésének résztvevője egyszerűen csak a fiók aljába süllyeszti az általam küldött meghatalmazásokat, vagy át sem veszi a döntést, mert ez az ügy már – úgy érzi – nem az ő ügye. A Komáromi Járási Hivatal Földügyi és Erdészeti Osztálya OU-KN-PLO-2023/000500/01 számú döntése jogerőssé válik, a résztvevő pedig megkönnyebbül. Egy gonddal kevesebb. Igaz ugyan, hogy az elődje nehezen szerezte azt a vagyonrészt, amiről ő tétlenségével most könnyen lemondott, igaz ugyan, hogy lehetett volna belőle egy síremlék a nagypapának – ha tovább küldi a meghatalmazást és folytatja az eljárást a bíróságon, alkotmánybíróságon, az Emberi Jogok Európai Bíróságán – de a napi rohanásban… Igen, lehet így is.
De úgy is, hogy harcol, amíg lehet, ahogy lehet. Becsületből. Mert emelt fejjel akar az elődök sírja felett állni.
Tíz éve vettem át ezt az ügyet. Tudtam, hogy a földtulajdont vissza nem adják, de azt is, hogy „aki harcol, veszíthet, aki nem harcol, már veszített is”. Ez alatt az idő alatt 112 eredeti résztvevő, illetve annak leszármazottja részesült jóvátételben az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete alapján.
Újabb határkőhoz érkeztünk. A döntés a résztvevők kezében van. Készséggel viszem tovább az ügyet, ha megbíznak vele.
Megköszönöm az eddigi bizalmat és a segítséget, amit a résztvevőktől, és a Gútai Városi Hivataltól kaptam.
Dr. Szabó Olga/Felvidék.ma
