Köztudott, hogy a Gútai  Közlegelők Társulatának vagyonát  104/1945 T.t.  a németek, magyarok, árulók, kollaboránsok vagyonának elkobzásáról és gyors szétosztásáról szóló szlovák nemzeti tanácsi rendelet, illetve az azt módosító  64/1946 T.t. rendelet alapján  a Komáromi Konfiskációs Bizottság 1946. 7. 31-én kelt 146/139/1946 sz. döntésével kobozta el a szlovák állam, mert annak tagjai többségében magyarok voltak.

A telekkönyvi kivonat szerint a Gútai  Közlegelők Társulatának tulajdonát  59 ház  és  17 300 824 m2  azaz  1730 hektár mezőgazdasági földterület képezte.

A Gútai Közlegelőket 2004-ben 175 személy kárpótlási eljárásban igényelte vissza.  Az eltelt időszak alatt megjárta ez az ügy a földhivatalt, a kerületi bíróságot, a Legfelsőbb Bíróságot, az Alkotmánybíróságot, de foglalkozott vele az Emberi Jogok Európai Bírósága is.  

Mivel az eljáró állami szervek elhunyt személyek jogairól és kötelességeiről döntöttek,  2019 decemberében visszakerült a kárpótlási ügy újra első fokra, a Komáromi Járási Hivatal Földügyi és Erdészeti Osztályához. A hivatal 2022 végén értesítést küldött ki  határozat kibocsátásáról  és észrevételezési felhívással  fordult  mindazokhoz, akiknek a  hozzátartozója a 2004-től tartó kárpótlási eljárás során elhunyt. Közölte, hogy a  kézbesítést követő 15 napon belül betekinthetnek az iratba, ismertethetik  az eljáró szervvel az észrevételeiket, javaslataikat, álláspontjukat. Ennek az értesítésnek sarkalatos pontja, hogy

a földtulajdont vissza nem adják, és nem hagynak jóvá kártérítést sem.

Az eljáró szerv megállapította,  hogy az eredeti igénylők jelentős része meghalt, és az eljárásnak  immár közel 350 résztvevője van.  Mivel esély volt  arra, hogy  újra elhunyt személyek jogairól döntenek, ezért a résztvevőket 9 csoportra osztotta a közigazgatási szerv, és csoportonként adja ki a végzéseket  arról, hogy a földtulajdont vissza nem adják, és nem hagynak jóvá kártérítést sem.

A  Komáromi Járási Hivatal 2023. május 2-án adta ki  OU-KN-PLO-2023/000500/01 szám alatt a  döntést 58 jogosult személy kárpótlási  igénylésének elutasításáról.  

Mivel a közigazgatási szerv elhunyt résztvevő jogairól és kötelességeiről is döntött, kifelejtett résztvevőt, közel 200 jogosult személy nevében fellebbeztem a döntés  ellen. 

Rámutattam az eljárás egyéb hiányosságaira is. Sérelmeztem azt is, hogy nem az összes résztvevő jogairól és kötelességeiről döntöttek, így a kimaradt közel 300 résztvevő eljárási jogai sérültek.

2023. szeptember 5-én vettem át a Nyitrai Járási Hivatal  Jogorovoslati Osztályának – mint fellebbviteli szervnek –  2023. 8. 23-án kelt OU-NR-OOPa-2023/041725-002  számú döntését arról, –  hogy javítással ugyan, de megerősíti   a Komáromi Járási Hivatal Földügyi és Erdészeti  Osztályánának döntését. Indítványozni lehet azonban a végzés törvényességének  felülvizsgálatát. 2 hónap áll rendelkezésre a szükséges meghatalmazások beszerzésére, és a beadvány elkészítésére.

Megítélésem szerint az összes résztvevő jogai sérültek akkor, amikor az ügy résztvevőit csoportokra osztották, ezért meghatalmazást küldök néhány olyan jogosult személynek  is,  akik ennek a döntésnek nem közvetlen résztvevői. Kérem, hogy munkámat segítsék  azzal, hogy időben visszaküldik az aláírt meghatalmazásokat. 

Ebben az ügyben eddig 5 panaszt nyújtottunk be az Emberi Jogok Európai Bíróságára. Közülük 3 volt eredményes, 2 döntésre vár.

Ez a  helyzet a szlovákiai  ügyintézés felgyorsulását eredményezte. Ezért a panaszok benyújtására is érvényes  – főleg ami az említett döntést illeti, – hogy

MOST VAGY SOHA!

Érdemes elgondolkodni azon, mi történik akkor, ha a Nyitrai Járási Hivatal  Jogorvoslati Osztályának – mint fellebbviteli szervnek –  2023. 8. 23-án kelt OU-NR-OOPa-2023/041725-002  számú végzésének résztvevője egyszerűen csak a fiók aljába süllyeszti az általam küldött  meghatalmazásokat, vagy  át sem veszi a döntést, mert ez az ügy már –  úgy érzi –  nem az ő ügye. A Komáromi Járási Hivatal Földügyi és Erdészeti  Osztálya  OU-KN-PLO-2023/000500/01 számú döntése  jogerőssé válik,  a résztvevő  pedig megkönnyebbül. Egy gonddal kevesebb. Igaz ugyan, hogy az elődje nehezen szerezte azt a vagyonrészt, amiről ő tétlenségével  most könnyen lemondott, igaz ugyan, hogy lehetett volna belőle egy síremlék a nagypapának  –  ha tovább küldi a meghatalmazást és folytatja az eljárást a bíróságon,  alkotmánybíróságon, az Emberi Jogok Európai Bíróságán –  de a napi rohanásban… Igen, lehet így is.

De úgy is, hogy harcol, amíg lehet, ahogy lehet. Becsületből. Mert emelt fejjel akar az elődök  sírja felett állni.

Tíz éve vettem át ezt az ügyet. Tudtam, hogy a földtulajdont vissza nem adják, de azt is, hogy „aki harcol, veszíthet, aki nem harcol, már veszített is”. Ez alatt az idő alatt 112 eredeti résztvevő, illetve annak leszármazottja részesült jóvátételben az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete alapján. 

Újabb határkőhoz érkeztünk. A döntés a résztvevők kezében van. Készséggel viszem tovább az ügyet, ha  megbíznak vele.

Megköszönöm az eddigi bizalmat és a segítséget, amit a résztvevőktől, és a Gútai Városi Hivataltól kaptam. 

Dr. Szabó Olga/Felvidék.ma