„Higgyük el végre, hogy erős nemzet vagyunk!” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Demokrata című hetilap szerdai számában megjelent interjúban. A miniszter az interjúban elmondta: az ukrajnai háború egyértelművé tette, hogy a béke, a biztonság és az önvédelmi képesség a legfőbb érték.
A mostani háborús időkben Magyarország biztonságának megőrzéséhez erősebb, ütőképesebb, fiatalosabb honvédségre van szükség, aktív, jól képzett és tenni akaró katonákra. Ezt szolgálja minden honvédelmi eszközbeszerzés és a katonákat érintő minden szervezeti döntés – emelte ki.
A magyar fegyveres erők átalakítása egy teljes korszakváltással ér fel – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A miniszter arra a kérdésre, Magyarország hogyan tud segíteni Észak-Afrikában, azt felelte: a Krím elfoglalása, a Brexit, a Covid és végül a háború kiszámíthatatlan következményekkel jár. A háború okozta gabonaválság, a szankciók nyomán bekövetkezett globális gazdasági krízis felerősítette a migrációs mozgásokat. Az afrikai országokban sorban törnek ki puccsok.
Úgy folytatta: egy globalizált világban Magyarország biztonságát nagyon hamar megérinti az, ami Afrikában történik. Ha a Száhel-övezet, Csád borul, az újabb milliós migrációs és terrorista hullámokat indít el.
Meg kell teremteni a lehetőséget a helyben maradáshoz olyan alapvető dolgokkal, mint az egészséges ivóvíz, a megfelelő táplálék és egészségügyi ellátás, valamint a biztonság – nyilatkozta a miniszter.
Jövőre Sticz László vezérőrnagy vezeti majd parancsnokként az EUFOR szarajevói misszióját – ismertette. 2021–2022 között a NATO koszovói missziójának volt magyar parancsnoka Kajári Ferenc vezérőrnagy személyében, ami jelzi, hogy a nemzetközi szövetségi rendszereinkben bizalom és szakmai elismerés övezi a magyar katonákat – tette hozzá.
A toborzásról szólva közölte: célzottan, a honvédség új, modern fegyverrendszereivel felszerelt egységeibe toboroznak fiatalokat.
Elmondta: a drága csúcstechnológia kezelésére a legjobbakat várják, kiemelt illetményért. Az első ilyen kampány remekül sikerült – hangsúlyozta. Az egynaposra tervezett bevonulást a csaknem ötszáz jelentkező miatt kétnapossá kellett átszervezni.
A Petőfi laktanya átnevezése kapcsán a miniszter a katonai hagyományokról beszélt. Mária Terézia katonai szempontból fontos szereplője a magyar történelemnek, neve évszázadokig összefonódott a legmagasabb presztízsű tiszti kitüntetéssel, a katonai Mária Terézia Renddel, amely 1757-es alapításától 1945-ig a nem parancsra végrehajtott, kiemelkedő hősi tettet ismerte el.
„A védelmi ipar ma már a magyar gazdaság motorjának új hengere” – válaszolta a miniszter arra a kérdésre, mennyire segíti a magyar hadiipar külpiaci terjeszkedését, hogy a háború miatt számos NATO-tagállam készlete megcsappant.
Elmondta: a NATO és sok európai uniós ország döntött úgy, hogy a stratégiai készleteik feláldozása árán is támogatják Ukrajnát. Emiatt folyamatosan ürülnek ki a tartalékok, az európai hadiipar nagyon rossz állapotban van. Magyarország azonban már a háború előtt felismerte az önálló hadiipar megteremtésének jelentőségét.
Hozzátette: a biztonságot érintően több közös európai projekt kellene. „Sokan most kapnak a fejükhöz, rengeteg szó esik a kapacitások fejlesztéséről, de már késő, verekedés közben nem lehet izmot növeszteni” – fogalmazott.
Beszámolt arról is, hogy Magyarország számos komplexumot felépített vagy épít. Ezek közé sorolta a Lynx gyárat vagy Kiskunfélegyházán a kézifegyverüzemet. Szólt arról is, hogy a várpalotai lőszergyárban új projekt indul kamikaze drónok fejlesztésére és gyártására.
(MTI/Felvidék.ma)
