A magyar kormány stratégiai szövetségesként tekint a külhoni gazdálkodókra – hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Budapesten, a XII. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
Farkas Sándor kiemelte: a magyar nemzet életében nem egy „gyűrődést” szenvedett el, legutóbb 19 éve, amikor a balliberális hatalom magyarokat hergelt magyarok ellen.
A baloldal együttműködés, összefogás helyett kitagadást hirdetett, elárulta a magyarságot, megpróbálta kikezdeni a nemzeti egységet. 19 év távlatából ugyanakkor magabiztosan mondható, nagyon elszámolták magukat, mert hittel, összefogással kisimíthatóak az élet nagy ráncai – fogalmazott.
A rendezvény sokkal több egy évről évre ismétlődő szakmai seregszemlénél.
Ünnep, amely megmutatja, hogy a magyarság által javasolt térségi együttműködés milyen óriási felhajtó erőt jelent – mondta, kiemelve: „megosztjuk amink van, hogy több legyen”.
Kitért arra, hogy 2010-ben elindult a határon túli magyarság egyesítése, 2011-ben az alaptörvényben rögzítették, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért, akik a honosítással közjogi értelemben is a nemzet részévé váltak. Olyan gesztus volt ez, amellyel a magyar kormány kifejezte hitvallását a külhoni magyarok felé – mutatott rá, hozzátéve: azóta ezt a gesztust cselekedetek, támogatások, együttműködések sora támasztja alá.
Kiemelte: a polgári kormány nemzetben gondolkodik, és amikor azt mondják, kiállnak a vidék és a gazdák érdekeiért, ugyanúgy gondolnak a külhoni gazdálkodókra is, akikre stratégiai szövetségesként tekintenek.
Megjegyezte: a külhoni magyarság hetven százaléka él vidéken és jelentős részük foglalkozik mezőgazdasággal. Az a cél, hogy a szülőföldjükön tudjanak boldogulni, értéket előállítani, megélhetést biztosítani a családjuknak – közölte.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond Budapesten, a XII. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon 2023. december 4-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Farkas Sándor beszámolt a magyar–magyar kapcsolatokat erősítő kezdeményezésekről, egyik leghatékonyabb és legeredményesebb programként említve a Kárpát-medencei falugazdász programot. Kitért a történelmi borvidékek megújítását célzó programra, a mezőgazdasági szakképzés megerősítésére, és arra, hogy kiemelt prioritásként tekintenek a magyar nyelvű közép- és felsőfokú agrárképzés támogatására.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy agráriumban is teljes értékű a magyar–magyar összefogás. Úgy fogalmazott: a mai nap ünnep, természetesnek vélik, hogy együtt vannak, de nem volt mindig így. Felidézte 2004. december 5-ét, amit az újkori magyar történelem leggyászosabb napjának nevezett. A baloldal Gyurcsány Ferenc vezetésével a magyar nemzet ellen fordult, szembe fordította a magyart a magyarral és a határon túli magyarsággal riogattak.
Szerencsére ez a kísérlet nem vezetett eredményre, 2010-től új fejezet kezdődött a magyar nemzet történetében, az Orbán-kormány új dimenziót nyitott a nemzetpolitikában.
Kialakult egy olyan támogatáspolitika, melyre méltán lehetnek büszkék és amely mögött nemzeti egység van – fejtette ki.
Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy ma is ugyanazok „képezik” a baloldalt, akik rátámadtak a nemzetre, most dollárért árulják a hazát és a nemzetet. Mindenkit éberségre és arra intett, hogy mondják el a fiataloknak, részt kell venni a közéletben, el kell menni választani, hogy „ne térjen vissza a gyászos emlékű baloldal”.
Az államtitkár szólt arról, hogy bár egyéb területeken nem, de az agrárium területén az unió jól működik, a források megérkeznek.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond Budapesten, a XII. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon 2023. december 4-én. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
A napirenden lévő bővítési kérdésekről szólva közölte: nagy a politikai nyomás, hogy Ukrajnát vegyék fel az Európai Unióba, de a magyar kormány álláspontja, hogy ez a döntés nincs előkészítve, nincs végiggondolva és nincs meg a szükséges egység. Szerbia csatlakozását magyar nemzetgazdasági érdeknek nevezte és jelezte: mindent elkövetnek, hogy minél előbb csatlakozhasson az unióhoz.
Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a nemzetpolitikát alapvetően nem Budapesten valósítják meg, az a nemzet egészének szól. Mindenütt jelen kell lenni, ahol magyarok élnek, magyar közösségek vannak – húzta alá. Az államtitkár a nemzetpolitika területén kiemelt jelentőségűnek nevezte a hálózatok építését a média, a vállalkozások, a gyermekorvosok, a pszichológusok, a pedagógusok esetében. Kitért a hálózatok fontosságára a testvérvárosi kapcsolatoknál, az önkormányzatoknál, a történelmi egyházak együttműködésénél és a gazdáknál is, utóbbiak – mint mondta – a Kárpát-medence legnagyobb hálózatát képviselik. Rámutatott: a határon túli magyarság családi vállalkozásainak mintegy 20 százaléka foglalkozik mezőgazdasággal.
Potápi Árpád János úgy fogalmazott:
akié a föld, azé a haza, és akié a föld, azé a jövő. Ez nem csak száz évvel ezelőtt volt igaz, hanem ma is érvényes és száz év múlva is az lesz – hangsúlyozta. Mindent meg kell tenni azért, hogy a magyar földet magyar tulajdonban tartsák és a magyar gazdákat minél több földhöz juttassák – tette hozzá.
A nemzetpolitikai államtitkár szintén felidézte 2004. december 5-ét, azt a magyar történelem egyik legszégyenteljesebb napjának nevezve. Mindannyian nagy vereségként éltük meg – emlékezett. Kiemelte: ugyanakkor ez a nap is kellett ahhoz, hogy 2010 után a nemzeti összefogás megvalósuljon, ami sokkal erősebb, mint az elmúlt száz évben bármikor is volt.
(MTI/Felvidék.ma)
