Valóban különös század volt a 16. század. Isten nagy lélekjárása. Ébredés és ellenéberség lelke-szelleme járta be kontinensünket. A reformáció és vele párhuzamosan, talán éppen ennek hatására a római katolikus egyházon is végigfútt Isten Lelkének új pünkösdi szele.
Jeleként e belső, kontinentális méretekben megújító Szentlélek-járásnak szólal meg ezekben a napokban a hitújítás hangjaként Müntzer Tamás és Comenius Ámos János építő, ébresztő üzenete, imája mellett például a Kálvin-kortárs Avilai Teréz (1515–1582), a spanyol misztikus szerzetesnő sajátos, mondhatni, s ez nem paradoxon, katolikus reformációi tanúságtétele is.
A 60 nyelven megjelenő protestáns Losungban olvasunk erről. Vegyük észre, amit észre kell vennünk:
Isten Lelke nem előítéleteket, vallási zárványokat vagy szekértáborokat alkotott a reformáció korában sem.
Ezeket szűkkeblű vagy fanatikus emberek, vagy az igazság és a bölcsek kövét kizártan maguknak fenntartók tévelygése, a lelki és a világi hatalom gyakorlásának teljes félreértéseként hozták létre.
De a Szentháromság Istenünkre és Igéjére figyelőknek, messze-messze túl a felekezeti barikádokon, megadta a Fiú által ígért szabadságot a Szentlélek közösségében. Ezt Pál apostol így fejezte ki:
Az Úr pedig a lélek, és ahol az Úr lelke, ott a szabadság. (2kor 3,17)
Voltak, de talán mégis túl kevesen, akik éltek ezzel, sőt ebben az Istenhez emelő, és a felebaráthoz közelítő szabadságban. Ők voltak azok, akik olyanokat írtak, amely imák, gondolatok ma is eleven üzenetekként jönnek át lelkünkig. Digitális korban is szíven ütő 500 éves igazságokként. Ilyen az alábbi ima is Avilai Teréztől:
Uram, ments meg engem attól a kényszertől, hogy mindig, minden helyzetben akarjak valami okosat mondani. Szabadíts meg engem attól a szenvedélytől, hogy mások dolgait én próbáljam rendbe szedni. Taníts meg arra, hogy megfontolt és segítőkész legyek, s ne próbáljam magamat rákényszeríteni másokra, s így uralkodni felettük. Add meg nekem azt a csodás felismerést és látást, hogy rájöjjek: én is ember vagyok, s tévedni emberi dolog. Én is bizony tévedhetek. Így tarts meg engem szeretetre méltónak, amennyire csak lehet. Ámen.
(Die Losungen 2023, 141. oldal – ford. dr. Békefy Lajos)
A 20. századi svájci református igehirdetés-professzor, Rudolf Bohren gyönyörű, modern imafüzetében ezt olvassuk 500 évvel később:
Mindenható Isten, ébreszd fel ébresztőidet,
küldd őket el azokhoz, akiknek hatalmuk van,
hogy a te hatalmad növekedjék a földön.
Urunk, kérünk téged a világ uraiért,
hogy a te uralmadhoz igazodjanak,
s te uralkodj rajtuk keresztül.
Kérünk téged mindazokért,
akiknek szólniuk, írniuk kell,
szólj hozzájuk és rajtuk keresztül,
s védj meg minden erőtlen beszédtől.
Ámen.
(Rudolf Bohren, Tanuljunk imádkozni! – Kálvin kiadó, 2011. ford. dr. Békefy Lajos)
(Dr. Békefy Lajos)
