Zuzana Čaputová (Fotó: TASR)

Zuzana Čaputová köztársasági elnök megvétózta a Művészeti Alapról (Fond na podporu umenia – FPU) szóló törvény módosítását. Az államfő úgy véli, a módosítás nem áll összhangban az alkotmánnyal, és a jogszabály veszélyeztetheti a művészet szabadságát.

Az államfő rámutatott arra a változtatásra, amely szerint a finanszírozásról szóló döntést az alap újonnan létrehozott, többségében a kulturális minisztérium által jelölt tagokból álló igazgatótanács hatáskörébe utalja, anélkül, hogy a szakértői bizottságok véleményét figyelembe venné.

„Ez az alap szakmai döntéshozatalába való beavatkozásnak tekinthető, amely sérti az alap közhasznúságát, és politikai befolyás alá vonja a művészeti alkotói szabadságot és a kulturális szférát”

– mondta a köztársasági elnök.

Az államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy az FPU-hoz évente beérkező mintegy 5000 pályázatot eddig 70 bizottság 300 tagja értékelte, ezért lehetetlen, hogy ezt a feladatot egy 13 tagú testület végezze el. „Fennáll a veszélye, hogy a művészetek támogatása lehetetlenné válik” – hangsúlyozta a köztársasági elnök, aki a törvény hatályba lépésének időpontját is problémásnak látja. Kifejtette, hogy a június 1-jei időpont nem teszi lehetővé a jogszabály módosításával kapcsolatos változtatások elfogadását, ezért a törvény gyakorlatilag betarthatatlanná válik.

A törvény egyik legnagyobb hiányosságnak az átmeneti rendelkezéseket tartja, mivel a korábbi jogszabályok alapján benyújtott kérvényekről is az új szabályok alapján kellene dönteni. „A jogszabály visszamenőleges hatályú, ami ellentétes egyes jogi normákkal” – magyarázta az államfő.

Čaputová kifogásolta a módosítás további hiányosságait is, különösen azt, hogy

a módosítás képviselői javaslatként készült, anélkül, hogy tárcaközi egyeztetésre bocsátották volna.

„A kulturális élet képviselőit és a szakmát is kizárták a módosítási javaslat előkészítéséből” – magyarázta. A Kulturális Alapról szóló törvény módosítását május 21-én fogadták el a képviselők. A támogatások odaítéléséről az alap igazgatótanácsa fog dönteni, amely tanácsadó testületként figyelembe veszi egy szakértői bizottság véleményét, de ez a vélemény nem lesz kötelező érvényű a testületre nézve.

A határozat értelmében az alap több forrást kapna az állami költségvetésből, valamint a alap saját működésére szánt források összege is emelkedne. A kulturális minisztérium által meghatározott prioritásokra fordítható állami hozzájárulás összege is növekedni fog. A módosítás értelmében az alap felügyelőbizottságának öt tagja lesz. Két tagot titkos szavazással választ meg vagy ment fel a testület. A felügyelőbizottság három tagját a kulturális miniszter nevezi ki, illetve váltja le, egy tagot a pénzügyminiszter javasol.

(TASR/Felvidék.ma)