Ez iskola az egyetlen e déli régióban, ahol már több mint öt éve a kötelező oktatáson kívül az iskola fő profilja a hagyományőrzés. Ezt büszkén vállalja az iskola vezetése, élén Ölveczky Árpád igazgatóval, s ma már a pedagógusok is megszerették ezt az irányvonalat. A polgármester, Farkas Iván és az önkormányzat minden lehetőséget megad az itt felnövő nemzedéknek, hogy megismerje elődeink értékeit, életvitelét, s a hasznos életmód mindazon alapjait, melyből e modern világban is meríthetnek gyermekeink.
Persze ez nem jelenti azt, hogy az oktatás a legmodernebb és legfejlettebb módszerek, eszközök, berendezés hiányát szenvedné, de szabadidejük egy részét a népi, kulturális értékek megismerésére, gyakorlására fordítják,ami e rohanó világ lassítását, a figyelem összpontosítását igényli és segíti elő.
Mindezt megtapasztalja az ember, ha egy napot eltölt az iskolában – akár vendégként – hogy mi minden történik az iskola falain belül, az egyéb fontos szabadidős foglalkozás mellett.
Zászlóáldás (Fotó: Endrődy János Alapiskola)
Minden év őszén megrendezik a hagyományőrző napot.
Az idei az iskola zászlóavatásával kezdődött. Az épület múltjához (egyetlen iskola, amelynek tornyán ott van a magyar Szent Korona másolata) és jelenéhez hűen, egy csodaszép kézzel hímzett, fehér alapon piros-fehér-zöld népi motívummal készült zászló került a hivatalos magyar zászló mellé.
A tükörteremben került sor az ünnepélyes felavatásra, melyen az iskola vezetése, a polgármester, a helyi plébános és a diákok vettek részt, akik kultúrműsorral tették ünnepélyesebbé az avatást. A zászlószalagot a polgármester, Farkas Iván kötötte fel, Borka Iván plébános pedig imával és áldással szentelte meg a hivatalosan is használatba kerülő iskolazászlót.
Ezen a napon már reggeltől mint egy mesebeli régi parasztvilágban kezdődött minden teremben a munka, melyek kézműves műhelyekké alakultak át erre a napra.
Beindultak a foglalkozások: a bőrözés, (helyi vezetővel), Tinnyéről (MO) a tűzzománc-ékszerek készítését ismerhették meg a gyerekek, a helyi JELEN-LÉT Polgári Társulás csapata pedig az agyagozás rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket. Másodikos apróságok eredeti, tintába mártogatott lúdtollal történő írással ismerkedtek. A legkisebbek a meseszobában hallgatták a helyi könyvtáros mesejátékát.
Tűzzománcozás (Fotó: Endrődy János Alapiskola)
A kosárfonás is ügyes kezű lányokat, fiúkat kötött le. A Kisgombos Játszóház kézművesei kreatív foglalkozással gyermekjátékokat, dekorációkat készítettek a kisebbekkel. A muzslai nyugdíjas asszonyok a horgolás, kötés, hímzés varázsába avatták be a kamaszodó lányokat. A gyöngyékszer, a nemezelés is kedves foglalkozás volt minden korosztálynak. Szorgos asszonyoktól a lányok a kézi dagasztást is elsajátíthatták, s persze ott sült meg a finom kakaós fonott kalács is, amit mindenki megkóstolhatott. A régi életmódból nem hiányzott a régi téli esték foglalkozása sem: a kézi kukoricamorzsolás. Megismerhették a bútorfestés gyönyörű népi motívumait is.
S a meseteremben az alsó és felső tagozatos diákok váltakozva hallgathatták, élvezték Agócs Gergely érdemes művész, népzenekutató, mesemondó ízes nyelvezetű Heves megyei népmeséit.
Agyagozás (Fotó: Endrődy János Alapiskola)
Mind a vendégek, mind az alkotók betérhettek egy frissítőre, hagymás zsíros kenyérre a falodaterembe, mely kedves, régi magyar kifejezéssel az általunk megszokott „büfé” szót jelenti.
Olyan volt ez a délelőtt, mint egy nagy boldog családban.
Az iskolai alkalmazottakon kívül egész délelőtt ott volt a polgármester, Farkas Iván, aki minden terembe beköszönt, megállt, beszélgetett nagyokkal és kicsikkel. Ott volt Borka Iván helyi plébános, aki aktívan bekacsolódott az alkotóműhelyek munkájába, legtöbb időt a tűzzománckészítőknél töltött.
Délután egy óráig zsongott a régi épület a vidám hangulattól, s a pedagógusok és diákok elégedettsége sugárzott az arcokon.
Agócs Gergely és a gyerekek (Fotó: Endrődy János Alapiskola)
Ölveczky Árpád igazgató is az elégedettség hangján szólt, örömmel és megelégedettséggel nyugtázta, hogy évről évre népszerűbb ez a nap, s egyre több régi, egykori foglalkozással, népi mesterséggel ismerkednek meg a diákok, s nagyon élvezik, érdeklődéssel kapcsolódnak be a foglalkozásokba. S persze mindehhez adott maga az épület történelme, rajta a magyar királyi korona másolatával és a hely szelleme.
Ez a hagyományőrző célkitűzés családias hangulatot teremt, egymásra figyelővé teszi a diákokat. Itt ezen a napon nemzedékek találkoznak alkotás közben. Nincs versengés, inkább örömérzés egy-egy sikeres alkotás, megvalósítás után.
Farkas Iván polgármestertől megtudtam, hogy az iskola irodalmi színpada, és két néptánccsoportja minden községi rendezvényen szerepel, de egyéb közösségi munkálatokba is bekapcsolódnak, megismerkednek az idénymunkákkal is, a szüretbe már a kis ovisoktól kezdve a diákok is bekapcsolódnak.
Kukoricamorzsolás (Fotó: Endrődy János Alapiskola)
A napot az Ifjú Szívek Táncszínház Kakukktojás II. című műsorának megtekintésével zárták a kultúrházban, ahol ott volt az iskola csaknem 150 diákja. Szűnni nem akaró tapssal jutalmazták a táncszínház előadását.
A rendezvény támogatói a KULTMINOR, a BGA Zrt., s természetesen a helyi önkormányzat, és további helyi támogatók, segítők.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
