A köztudatban „pappincének” nevezett, egyház tulajdonában lévő építmény 1812-ben már bizonyára állt, melynek tökéletessége és nagysága arról árulkodik, hogy a régi szőgyéniek is foglalkoztak szőlőműveléssel, borkészítéssel.
Abban az időben, 212 évvel ezelőtt látható volt egy különös égi jelenség, az Eaticio üstökös,melyhez annak idején sok eseményt kötöttek, s amely abban az évben gazdag termést hozott a régi szőlősgazdáknak.
Ennek kapcsán született meg az a latin nyelvű írás a pince bejárata felett, ami ma is látható s amely magyarul így üzen: „Akkor jöttem a világra, amikor az üstököscsillag látható volt” és az évszám: 1812.
Európa felett az idei évben ismét egy csodás üstökös halad át, mely október elejétől szabad szemmel is látható, s amelyet a csillagászok C/2023 A3 Tsuchinshan-Atlas néven említenek.
Éppen erre az időszakra esett a Szőgyéni Mezőgazdasági Szövetkezet által felújított és általa használt pince ünnepélyes átadása és felszentelése. Így került az 1812-es évszám mellé a 2024-es évszám, mely akár az üstökösök megjelenését is jelölhetné.
Az ünnepséget Volter Péter mérnök, a szövetkezet elnöke nyitotta meg. Jelen volt Őszi Eszter tulajdonos, Farkas Zsolt helyi esperesplébános, Méri Szabolcs polgármester és mindazok, akik megtisztelték a nem mindennapi eseményt.
A pince, azon kevés épített öröksége a községnek, mely megőrizte eredeti környezetét és formáját és most megújulva áll a faluközösség részére.
Volter Péter ünnepi beszédében elmondta, hogy az épület az 1950-es években került a szövetkezet használatába. Az elmúlt évek alatt jelentős alakításokra nem került sor, így megőrizte egykori hangulatát.
„A telek egy részét önkényesen elvették, így a pince föld alatti része és az ősi hársfák egy része, amik Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem emlékét őrzik, a szomszédba kerültek. Szent Urbán szobra, melyet a magyarszőgyéni közösségek 1792-ben állíttattak és 1881-ben felújíttattak, a hársfák alól biztonsági okokból az udvar bejáratához került” – mondta el az elnök.
Majd köszönetet mondott az elmúlt évek alatt tevékenykedő vincelléreknek az elvégzett munkáért, és azért a gondoskodásért, mellyel az ősi épületet óvták, védték. A vincellérek időrendi sorrendben ők voltak: Nágel Lőrinc, Jónás Ferenc, Varga Dezső, Moncz Vilmos és jelenleg Nothart Judit.
Két évvel ezelőtt került szóba az épület felújításának terve, mely már elkerülhetetlen volt és elkezdődtek a tárgyalások az egyház és a szövetkezet között. A szövetkezet vállalta a teljes felújítást. A szövetkezet tulajdonosa Őszi Eszter asszony támogatta a felújítás tervét és már az első tárgyalás alkalmával sok sikert kívánt a munkához, mely mára sikeresen be is fejeződött.
Sor került tetőcserére, külső felújításra, a belső tér átalakítására, korszerűsítésére, az épület mellé kiülő került és a bejárat elé terasz.
Farkas Zsolt atya köszönetet mondott az egyháztól bérelt pince felújításáért, mely ezzel az arculattal igazi közösségi térré változott. Ezt hangsúlyozta Méri Szabolcs polgármester is, hisz a pince egy újabb állomása lehet a falusi turizmusnak, és gazdagítja Szőgyén jelentős állomásait, látnivalóit.
Az elnök hangsúlyozta, hogy ezentúl az épület nyitva áll a nagyközönség előtt, ahol alkalom adódhat találkozókra, kulturális és családi rendezvényekre, borkóstolóra, valamint rendszeres borárusításra.
Zsolt atya az Evangéliumból, Jézus első csodatettét, a kánai menyegzőn a víz borrá változtatásának történetét tolmácsolta, és beszélt a bor szerepéről, mely a kultúrákat ősidőktől fogva áthatotta, egészen Krisztus feltámadásáig, amikor meghalt értünk és az Eucharisztiában, kenyér és bor színe alatt nekünk adta önmagát. Isten áldását kérte az épületre és mindazon munkára, mellyel a szőlőt megművelik, és annak nemes nedűjét szorgos kezek kitermelik, míg az ősi pince falai közé kerül.
Végezetül leleplezték azt az emléktáblát, melyet a mezőgazdasági szövetkezet és az egyházközség állított a felújítás tiszteletére, és melyen fel van tüntetve a két jelentős dátum: 1812 és 2024.
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)