Ám a megyei tanács ülésén egy ettől is súlyosabb téma vibrált a levegőben, mégpedig az egyéb napirendi pont keretében: a megyei iskolahálózat reformjának terve.
Nem kertelhetünk, kerek-perec ki kell mondani, mit készít elő a középiskolák fenntartói számára az oktatási tárca.
A megyék által fenntartott gimnáziumok és szakközépiskolák hálózatának konszolidálását úgy, hogy az oktatási tárca mind a 8 megyétől, mint iskolafenntartóktól 2025. március 31-ig várja el a hálózatuk észszerűsítésének végső, megyei testületeik által jóváhagyott változatát.
Nyilván fel van adva a lecke minden megyének:
1.) A gyors határidő miatt (korábban az észszerűsítést az oktatási tárca 2026 szeptemberére időzítette, ám az iskolahálózat reformja megvalósításának új határideje 2025 szeptembere),
2.) A szaktárca irányelvei alapján a konszolidálást követően elvileg 200 diák alatt nem maradhatna fenn önálló oktatási intézmény. A szabály által érintett középiskolákat össze kellene vonni. Fiókintézményként tehát megmaradnak. Csupán szélsőséges esetben szűnne meg a kis iskola, beolvasztással a nagyobb középiskolába.
3.) Nyitra megye esetében vegyes tanítási nyelvű oktatási környezetről beszélünk, vagyis igencsak érzékenyen kell viszonyulnunk minden változáshoz, melynek nemcsak szakmai, de nemzetiségi vonatkozása is van.
4.) A rendkívül rövid idő ellenére a hálózati reform beterjesztőjének, vagyis a megyei hivatalnak minden érintett középiskola iskolatanácsával (amit a vonatkozó törvény ír elő) és szülői munkaközösségével (amit mi, megyei képviselők fogunk javasolni és elfogadni) meg kell vitatnia a hálózati változás részleteit, mivel az érintettek igencsak érzékeny, felelős döntés előtt állnak.
Nyitra megye esetében még nem a következő, hanem a rá következő, március 24-i képviselő-testületi ülésen kellene jóváhagyni az új, konszolidált iskolahálózatot.
A hálózati reform szükségszerűsége az oktatási tárca meglátása alapján a következőkből indul ki:
A.) Megközelítőleg 200 diák az a határ, mely felett az állami normatíva befedi az iskolafenntartás költségeit. Alatta az iskolafenntartóknak (középiskolák esetében a megyéknek, ha nem vállalkozás vagy egyház a fenntartó) más forrásokból kell a hiányzó anyagiakat biztosítania, mivel az állami normatíva nem elégséges, nem fedi a költségeket. Tény és való, hogy Nyitra megye, mint iskolafenntartó évek óta komoly forrásokkal támogatja normatíván felül az alacsony diáklétszámú középiskolákat és gimnáziumokat.
B.) Óriási gondok vannak a szakpedagógusok állandóan fogyatkozó számával. E hálózati reformtól a szaktárca azt várja, hogy iskolák összevonásával valamelyest enyhülnek a gondok, egy konkrét szakpedagógus az eddigi egy iskola helyett az összevonást követően két vagy három korábbi (azóta összevont) iskolában fogja a szaktantárgyakat oktatni. Nem vagyok pedagógus, sem iskolaigazgató, e kérdést nem tudom szakmailag megítélni.
A kis diáklétszámú magyar tanítási nyelvű iskolák számára menekülési pálya lehet (ugyanígy a kis diáklétszámú szlovák iskolák számára is) a középiskola helyi önkormányzatra való átruházása és helyi szinten magyar iskolaközpontba való besorolása az alapiskolával együtt.
Ám ehhez a megye, mint eddigi fenntartó pozitív viszonyulása és döntésképessége mellett további két tényező szükségeltetik: az alapiskola és annak fenntartója, a helyi önkormányzat kedvező viszonyulása az átruházáshoz és az összevonáshoz, az iskolaközpont létrehozásához. Intő példa lehet az elmúlt hónapokban zajló ipolysági történet – melynek még nincs vége, hiszen megyei szinten dolgozunk a részleges átruházáson – ám más megyékben, korábban Pozsony és Kassa megyében, legutóbb Zsolna megyében volt számos példa az ilyen hatásköri átruházásokra megyei szintről helyi önkormányzati hatáskörbe.
Ilyen esetben minden érintettnek – megyei önkormányzat, helyi önkormányzat, középiskola, alapiskola – összehangoltan és külön-külön igényelnie kell az alapos változást. Ha közülük egy érintett másként gondolja, nehezen vagy végképp nem valósítható meg.
Viszont, nemzetközösségünk középtávú, illetve hosszabb távú fennmaradása és gyarapodása érdekében kulcsfontosságú a parciális, személyes, lokális érdekek mellőzése és a kellő stratégiai döntés meghozatala, az érintettek beleegyezésével, kivétel nélkül.
Fel van adva tehát a lecke, s úgy érzem,
a súlyos döntésekhez igen kevés időnk maradt, mivel Nyitra megye vezetése eddig nem volt hajlandó politikai szintre emelni, politikai vita tárgyává tenni (Ipolyság kivételével) az oktatási hálózat reformját.
Más megyékkel ellentétben, ahol hónapok vagy évek óta oldják a témát, kisebb-nagyobb intenzitással. Több megyében már el is döntötték az iskolahálózati reformot. A pénz nagy úr csakúgy, mint a tanulók számának alakulása. A termékeny évek mögöttünk vannak, jönnek a szerényebb, sanyarú évek.
Viszont a diákoknak és a szüleiknek nem kell aggódniuk, középiskolájuk továbbra is fennmarad. A legtöbb esetben ugyanabban az épületben, ugyanabban az iskolapadban ülhetnek majd a jövőben is, mint eddig. De nem minden esetben. Szervezési szempontból változhat meg az iskola státusza és összevonva (talán) jobb anyagi perspektívája lehet. Különböző típusú iskolák összevonása esetén (gimnázium, ipariskola, közgazdasági iskola) van egy újdonság: immár nem összevont középiskolának hívnák, hanem pl. gimnázium és ipariskola vagy ipariskola és közgazdasági szakközépiskola. Az ilyen, különböző típusú iskolák összevonását az oktatásügyi szakma nem támogatja, sőt, elveti.
Ehhez jöjjön egy példa: 2015-ben, amikor informális kormányzó szerepbe kerültünk Nyitra megyében, majd a 2017-es megyei választásokat követően, amikor a megyei koalíció tagjai lettünk, az iskolahálózat kapcsán mindkétszer elértük a moratóriumot. Csupán egyetlen középiskola megszüntetésére került sor, melynek diáklétszáma 37-re csökkent, s már nem volt fenntartható.
A további alacsony diáklétszámú gimnáziumok és szakközépiskolák felett őrködtünk, nem engedtük összevonásukat vagy megszüntetésüket. Akkor még volt miből gazdálkodni, normatíva feletti forrásokat biztosítani számukra. Ma már nemcsak a pénzügyi kényszer, de a szaktárcától jövő jogi normák és állami szabályzók szabnak ennek határt.
A szerző Nyitra megyei képviselő, a Magyar Szövetség megyei képviselőcsoportjának elnöke
Farkas Iván/Facebook/Felvidék.ma
