A brit miniszterelnök szerint szükség lenne Ukrajna biztonságának amerikai szavatolására. Keir Starmer csütörtökön Washingtonba utazott, ahol fogadja őt Donald Trump amerikai elnök. A repülőgépen az őt kísérő újságíróknak nyilatkozva a munkáspárti kormányfő közölte: tárgyalások folynak arról, hogy Nagy-Britannia katonákat küldjön egy esetleges jövőbeni ukrajnai békefenntartó alakulatba.
Starmer már az elmúlt napokban is jelezte, hogy Nagy-Britannia más európai országokkal együtt kész és hajlandó katonákkal részt venni az ukrajnai békefenntartásban, ha ehhez sikerül megteremteni a megfelelő feltételeket, Moszkva azonban ezt jelenleg elveti.
A brit kormányfő csütörtöki nyilatkozatában ugyanakkor megerősítette azt az álláspontját is, hogy szükség lenne Ukrajna biztonságának amerikai szavatolására. Arra a kérdésre, hogy ez véleménye szerint milyen formát ölthetne, Starmer úgy fogalmazott, hogy ez nyilvánvalóan intenzív egyeztetések tárgya lesz, de ő nem kíván „előreszaladni” ebben a kérdésben.
Donald Trump legutóbbi nyilatkozataiban arra utalt, hogy Ukrajna biztonságának szavatolását ő inkább Európára bízná.
A brit miniszterelnök a Washingtonba vezető repülőúton adott nyilatkozatában azonban kijelentette: Nagy-Britannia kiveszi majd a részét az ukrajnai biztonság szavatolásából, de ő egyértelműen azt vallja, hogy ehhez „valamilyen formájú” amerikai támogatás is kellene.
Hozzátette: szilárd meggyőződése, hogy Ukrajnában nem tűzszünetre, hanem tartós békére van szükség, ennek megteremtéséhez viszont biztonsági garanciák kellenek. Starmer kijelentette: a külső támogatás nélküli tűzszünet alkalmat teremtene Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra, hogy „kivárjon, majd ismét visszajöjjön, hiszen Ukrajnával kapcsolatos ambíciói meglehetősen nyilvánvalóak”.
A brit miniszterelnök a héten, washingtoni látogatása előtt két nappal bejelentette, hogy Nagy-Britannia 2027-re a hazai össztermék (GDP) 2,5 százalékára emeli védelmi ráfordításait, és ha a gazdasági körülmények lehetővé teszik, a következő parlamenti időszakban 3 százalékra növeli ezt az arányt. Donald Trump nemrégiben arra szólította fel a NATO-tagállamokat, hogy hazai össztermékük 5 százalékát költsék védelmi kiadásokra az atlanti szövetség jelenleg érvényes ajánlásában szereplő 2 százalékos minimum helyett. London egyelőre ennek a felére vállalt hivatalos kötelezettséget a brit kormányfő által bejelentett 2,5 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetési célkitűzéssel.
Ami viszont a Trump-adminisztráció Ukrajnához való hozzáállását illeti, Donald Trump két nappal azt megelőzően zárkózott el Ukrajna NATO-csatlakozásától, hogy pénteken a Fehér Házban Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja. Arról fognak egyeztetni, hogy Ukrajna nagy mennyiségű ritkaföldfémet és kitermelési jogokat adna át fegyverekért és biztonsági garanciákért cserébe.
A két fél – már ha mindkettő kötélnek áll – egy ukrán ásványkincseket érintő szerződésről állapodhat meg pénteken: ebben Ukrajna nagy mennyiségű ritkaföldfémet és kitermelési jogokat adna át az amerikaiaknak a fegyverszállítások folytatásáért cserébe.
Illetve Ukrajna biztonsági garanciákat vár a béketárgyalásokhoz. Ezt azonban Amerika egyelőre nem hajlandó megadni. „Elmondhatom, hogy a NATO-t elfelejthetik. Valószínűleg a korábbi csatlakozási igényük volt az oka annak, hogy az ukrajnai háború elkezdődött” – mondta az amerikai elnök.
Donald Trump behívta Elon Musk techmágnást is az első kabinetülésre, aki bár nem tagja a kormánynak, vezetője a kormányzati racionalizálásért felelős hatékonysági hivatalnak (DOGE). Elon Musk pozíciójának megfelelően arra figyelmeztetett, hogy az USA csődbe megy a kiadások csökkentése nélkül.
„Ezért vagyok itt és tartom a hátam a rengeteg támadás és halálos fenyegetés ellenére. Ha nem csökkentjük a kiadásokat, Amerika csődbe fog menni. Ezért szükséges ezt megtenni” – mondta a tech-milliárdos.
(MTI/euronews.com/Felvidék.ma)
