Emlékművel tisztelegnek a gazdák előtt Gútán

Ünnepélyes keretek között avatták fel Gútán csütörtök délután a „Mindenkori gazdák tiszteletére” emelt szobrot. Szent György napján ezzel tisztelegtek a helyiek a régi csallóközi mezőváros valamikori lakossága, hagyományai és mindenekelőtt a gazdák és állattartók előtt.

Az ünnepi leleplezést megelőzően Nagy Péter János plébános celebrálta a szentmisét a gútai Nagyboldogasszony-templomban, melynek kertjében helyezték el a Vermes István Koppány által faragott szobrot.

Halász Béla polgármester köszöntőjében kifejtette: ünnepelni gyűltek össze a jeles nap alkalmából, de egyúttal tiszteletüket is leróják a mindenkori gazdák és állattartók előtt a szoborállítással. A gazdák a napfényből, az esőből és a földből teremtenek életet és ételt. Emellett pedig ápolják a közösséget, amely olyan erőt ad a magyarságnak, amire lehet és kell is építeni. Ezért jár a tisztelet és megbecsülés” – fogalmazott. Az, hogy a szobrot a templomkertben helyezték el, nem véletlen – húzta alá. Mint mondta, a magyar nemzet két alappillére az Istenbe vetett hit és a gazdák munkája, ha a kettő együttműködik, baj nem lehet, vélekedett.

Bj: Vermes István Koppány, Halász Béla, Peczár Károly, Rózsa Péter (Kép forrása: Gúta város)

Az ünnepi eseményen tiszteletét tette Rózsa Péter biogazda, aki  megosztotta élettapasztalatait, bölcsességét a hallgatósággal. Vermes István Koppány, a szobor alkotója, annak leleplezése előtt elmondta, a gútai gazdák előtt tisztelgő emlékmű elkészítésének ötlete Pál István helyi gazda ötlete volt. Személyes érintettsége okán is – felmenői mind helyi gazdák – magáévá tette az ötletet és a polgármester engedélyével állt neki az emlékmű elkészítésének.

Mint mondta, az ihletet a város történetét feldolgozó írásokból merítette. Mivel a kopjafaállításnak Gútán nem volt hagyománya, ezért más formát keresett. „Életet adó emberek a gazdák, ezért lett életfa” – magyarázta. A faragott emlékmű két szára a mezőváros régi erődjét közrefogó két folyót, a Vágot és a Kis-Dunát ábrázolja, amelyek között kapott helyet Gúta város címere. „A faragás az életet szimbolizálja és azt, hogy a jó gazda Isten kegyeltje, akinek a Teremtővel jónak kell legyen a kapcsolata” – fogalmazott Vermes István Koppány, aki elmondta, a faragott motívumok olyan jelképek, amelyek kötődnek a magyar nemzethez, az élethez, amivel a gútai gazdák foglalkoztak és egyáltalán, minden olyan szimbólumot elhelyezett rajta, aminek a hagyományos gazdálkodáshoz köze van.

Az emlékmű leleplezésénél közreműködött Gál Tamás színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója és Vermes Anna táncművész.

SZE/Felvidék.ma