A húsvét utáni hetet fényes hétnek, vagy húsvét nyolcadának nevezi a katolikus egyház. Ezeket a napokat, a húsvétvasárnapot követő isteni irgalmasság vasárnapja zárja le. Az ünnep új keletű, hiszen huszonöt esztendővel ezelőtt alapította Szent II. János Pál pápa, azon a napon, amikor Fausztina nővért, polgári nevén Helena Faustyna Kowalskát az 1993-ban történt boldoggá avatása után, 2000-ben szentté avatta.
A liturgia szerint ezen a vasárnapon Jézus megmutatkozik apostolainak, megmutatja övéinek kezét és oldalát, a szenvedés sebeit, mindenekelőtt azonban szívének sebhelyét, amely az irgalom forrása.
„A tizenkettő közül az egyik, Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki: „Láttuk az Urat.” De ő így szólt: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!”
„Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd kezemet! Nyújtsd ki a kezedet, és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!” Tamás erre felkiáltott: „Én Uram, én Istenem!”
Jézus pedig így felelt: „Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek” – olvashatjuk a János evangélium 20,24–29. versében.
Az irgalmas Jézus kegyképe (részlet) „Jézusom bízom Benned” felirattal (Fotó: Krakkói Szent Kelemen Plébánia)
A II. világháború előtt az isteni irgalmasság üzenete nagy erővel köszönt vissza Fausztina nővér életében és művében. Jézus üzenetei leírásra kerültek, Fausztinán keresztül és általa. Az 1931. február 22-i látomásában Fausztina nővér a feltámadt Jézust látta, amint két fénysugár árad a szívéből.
Naplójában így olvasható:
„Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az Úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Melléből a ruha nyílásán két hatalmas sugár tört elő, egy piros és egy halvány. (…) Kis idő múlva azt mondta Jézus: „Azt kívánom, hogy a képet húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az irgalmasság ünnepe!” (Napló 49).
A Fausztina nővér számára kinyilatkoztatott ígéretek valamiképp óvtak minket a II. világháború előtt – mondta el Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek, aki negyven éven keresztül volt II. János Pál személyi titkára és barátja, majd így folytatta: „Most a világ újra visszafordul az irgalmasság felé. Ez az orvosság, a kegyelem a korunk veszélyes ideológiáival folytatott harcban. Talán Isten így ad útmutatást, mellyel azt üzeni, hogy irgalmasságához fordulva tudjuk a világ gondjait, problémáit orvosolni, gyógyítani.”
Rembrandt: A hitetlen Tamás, részlet, 1634 (Fotó: Wikipédia)
Álljon itt az ünnep fényében néhány részlet Fausztina nővér Naplójából:
„Az emberiség mindaddig nem talál békét, míg nem fordul bizalommal irgalmamhoz.” (Napló 300)
„Azt kívánom, hogy az irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, de főleg a szegény bűnösök részére.” (Napló 699.)
„Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám…” (Napló 699)
Forrás: Magyar Kurír
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
