1918. október 28-án kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot. Az új szláv állam déli határvidékeit katonailag megerősítették. Megbízható cseh légiósokat telepítettek szinte az egész közös határ vonalára.
Az új ország legdélibb részén, Bényben és Köbölkúton létrehoztak egy telepet, melyet napjainkig „cseh kolóniának” neveznek.
A háború elvesztése után 1918 novemberétől cseh fegyveres alakulatok nyomultak be Magyarország északi részére (Felvidékre), s fokozatosan megszállták a területet. A hadjárat valódi célja az önálló Szlovák Tanácsköztársaság megteremtése volt. Maga a hadművelet jelentős sikert ért el, visszafoglalta a Felvidék jelentős részét.
Az északi hadjárat a magyar Vörös Hadsereg 1919 -es hadművelete volt, melyet a csehek által megszállt, korábban Magyarországhoz tartozó felvidéki területek elfoglalásáért indítottak.
Párkányt 1919. január 8-9-én foglalta el a cseh légió 7. hadosztályának 39. ezrede. Párkány elfoglalása rendkívüli intézkedéseket váltott ki Esztergomban, kihirdették a statáriumot. Március 21-én lezárták a hidat, megszüntették a magyar közigazgatást, nemcsak Párkányban, de az egész Felvidéken.
1919. április 23-án a csehek véglegesen lezárták a hidat. A Vörös Hadsereg májusban kezdte hadjáratát a felvidéki területek felszabadítására. Május 30-ra virradó éjjel rajtaütésszerűen átkeltek nemcsak az Ipolyon, hanem a Garamon is, és elérték a Párkány–Kisgyarmat vonalat.
Május 30-án az Ebed felől érkező cseh katonákkal szemben ellenállást tanúsító tíz nánai fiatalt falhoz állították és lelőtték.
Közülük egy megszökött, s az elbeszélők szerint a földeken keresztül a Duna és Garam torkolatánál átszökött Esztergomba. A csehek lóháton mentek utána, de nem találták meg őt, így maradt életben.
A lelőtt ifjakat a helyi temetőbe temették. A tíz fiatal 18-34 év közötti volt. A sírkövek jegyzik haláluk napját, s a feliratot: név … a cseh megszállás idején Nána község védelmi harcaiban hősi halált halt 1919. május 30-án, viruló ifjúságának 18. évében.
Párkányt egy rövid időre visszafoglalták a magyar csapatok. A csehszlovák határ 1919. július 24-én lezárult.
A Hősök emlékművén a Csemadok helyi alapszervezete emléktáblán örökítette meg a hősi halált halt fiatalok nevét.
Hogy ki küldte a csehekkel szembeni ellenállásra ezeket a fiatalokat, a mai napig nem derült ki, ahogy az sem, hogy önként vagy a vörösök utasítására.
Az eseményt egykori szemtanúk által lejegyezte Dániel Erzsébet, megjelent az Őseim emlékére c. helytörténeti kiadványban.
Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
