A Szentháromság ünnepe – latinul Festum Trinitatis – a történelmi nyugati keresztény egyházakban elterjedt háromszemélyű egy Isten ünnepe, melyet főünnepként ül a katolikus egyház a pünkösd utáni első vasárnapon. A Magyar Királyságban Szentháromság tiszteletét Kálmán király (Könyves Kálmán 1074–1116) rendelte el.
Egyes tájegységeken ezt az ünnepet kicsinypünkösd néven is említik.
Az ünneplés középpontjában az a titok áll, amely kereszténnyé tesz bennünket. Ez a hívő közösség Szentlélektől ihletett hittapasztalata, tudása Istenről, hogy „az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy Isten és egy Úr, nem személy szerint való egységben, hanem három személyben és mégis egyetlen lényegben” – szól az ünnep prefációja.
A magyar koronaékszerek felajánlása a Szentháromságnak, freskó, szőgyéni Nagyboldogasszony-templom (Fotó: Berényi Kornélia)
A Szentháromság tisztelete a barokk vallásosságban kiemelt hangsúlyt kap. A Kárpát-medencében alig van barokk templom, amelynek homlokzatán, szószékén, oltárain a sugárzó nappal ábrázolt Szentháromság-szimbólum ne tűnnék szemünkbe, mely a népi építészet barokk szimbóluma.
„Eleink életében a háromszögbe foglalt sugárzó nap oltalmazó céllal felkerült a házak homlokzatára, a kapubejáratokra, más helyekre is, és több vidéken egészen elnépiesedett, népművészeti motívummá vált”
– írja Bálint Sándor (1904–1980) magyar néprajzkutató, művészettörténész.
Barokk szakrális Szentháromság-ábrázolás a szőgyéni Nagyboldogasszony-templomban (Fotó: Berényi Kornélia)
A Szentháromságba vetett hit kifejtésére számos kísérlet történt a keresztény vallástörténet során, és ma is élénk teológiai viták folynak róla. Érdekessége, hogy ez a látszólag elvont vallási tétel az, amelyikben a legtöbb keresztény felekezet megegyezik egymással. Ez pedig a következő:
„Hiszek az egy Úrban:
Jézus Krisztusban,
Isten egyszülött Fiában,
aki az Atyától született
az idő kezdete előtt.
Isten az Istentől,
Világosság a Világosságtól,
valóságos Isten
a valóságos Istentől.
Született, de nem teremtmény:
az Atyával egylényegű,
és minden általa lett.”
Forrás: Wikipédia, katolikus.hu
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
