Látogatás a Beethoven Emlékmúzeumban Martonvásáron

Ha Martonvásár, akkor Brunszvik-kastély, Brunszvik-park, Brunszvik-család, Beethoven-múzeum.

A Fejér megyei kisvárosban, Martonvásáron, 2020-ban Beethoven születésének 250. évfordulója tiszteletére megújult a Beethoven Emlékmúzeum kiállítása a Brunszvik-kastélyban, mely különleges történet megfejtését rejti a Brunszvik-család és a zeneóriás kapcsolatában.

Brunszvik Teréz és húga Jozefin (Fotó: Berényi Kornélia)

Valóban itt járt a híres zeneszerző Martonvásáron? Kivel kötött itt barátságot? Milyen zeneműveket írt itt?

Ezekre a kérdésekre is válaszol a kiállítás, miközben megismerjük a hely és a Brunszvik-család történetét.

1799-ben özvegy Brunszvik Antalné született Seeberg Anna bárónő, aki a 24 éves lányával, Terézzel és a 20 éves Jozefinnel elment a császárvárosba azzal a nem titkolt céllal, hogy egyik vagy másik lányát férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy tanítsa meg a lányokat zongorázni. Beethoven nem szeretett tanítani. Az volt a véleménye, hogy tanítson az, aki nem tud komponálni. De a lányokkal kivételt tett, így a grófi család leányainak zongoratanáraként többször megfordult a kastélyban.

Beethoven zongorája (Fotó: Berényi Kornélia)

Beethoven a látogatás során megismerkedett Brunszvik Ferenccel, a lányok testvérével, aki később barátja és mecénása lett. 1808-ig három alkalommal látogatott el Martonvásárra, és 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-szonátát, amit a Brunszvik-családnak ajánlott.

Beethovent Jozefinhez fűzték gyengéd szálak, erről tanúskodik az a tizennégy levél, amely a 20. század elején került elő. Brunszvik Terézt, akit a magyar óvodák megteremtőjeként ismerünk, mély tisztelet és barátság fűzte a zeneszerzőhöz, melyről naplója és néhány levél tanúskodik.

A kiállítás legféltettebb kincse a Beethoven hajszálait magába foglaló medalion. Beethoven halála után Anton Sauter muzsikus, költő, a halottasházban levágott egy hajfürtöt a zeneszerző hajából, majd ezt az ereklyét Franz Seraphin Hölzlnek ajándékozta, aki tovább ajándékozta a Pécsi Dalárdának a Beethoven születésének 100. évfordulója tiszteletére adott 1870. december 19-i pécsi hangverseny alkalmából.

Beethoven és Jozefin levéltöredékei (Fotó: Berényi Kornélia)

A múzeum nagytermében látható az a Streicher márkájú zongora, mely 1829-ben készült és került a Brunszvik-családhoz, amikor a kastélyba költözött Brunszvik Ferenc felesége Justh Szidónia, aki remekül zongorázott.

Valószínűleg Brunszvik Ferenc rendelte feleségének és az épp akkortájt átalakított kastély zenetermében helyezték el, s amelyen még Liszt Ferenc is játszott 1846-ban. A zongorát 2020-ban restaurálták, melynek révén a hangszer évente egy-egy alkalommal megszólaltatható.

A kibővített kiállítás anyaga, a Brunszvik-család levelezése, Teréz naplója és a kortársak írásai alapján követhető nyomon Beethoven és a Brunszvikok kapcsolata. Bemutatja a kort és a korabeli helyszínt, Martonvásárt, a Brunszvik-birtokot és a kastélyt is.

Szobarészlet (Fotó: Berényi Kornélia)

A kiállítás izgalmas interaktív zenei játékaival megfejthetők azok a zenei üzenetek, amelyeket a zeneszerző a család tagjainak küldött. A virtuális valóság segítségével bejárhatjuk a kastély szobáit, ahol Beethovennel is találkozhatunk.

A kiállítás végén, miután követtük a zenei nyomokat meggyőződünk arról, ki volt Beethoven Halhatatlan Kedvese, akihez írta szenvedélyes hangú levelét, melyet így fejezett be:

„örökké a Tiéd örökké az enyém örökké a miénk L.”

Nem csoda, hogy Beethovent elvarázsolta a hely szépsége, az 1870-ben épült neogótikus-stílusú kastély és az angolpark, ahol gyakorta komponált.

Interaktív lehetőségek ismeretek szerzésére (Fotó: Berényi Kornélia)

Brunszvik Antal, aki Mária Teréziától kapta a grófi címet, majd fia Ferenc, virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt.

A park különleges fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja el, benne sziget, hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta ma is három alkalommal csendülnek fel Beethoven melódiái.

A parkban, a tanösvényen tábla őrzi azt a helyet, ahol az óriás mocsári ciprus lombjai alatt szívesen időzött a zeneszerző.

A város főterén látható Nagy János szobrászművész alkotása, a Beethoven és a Halhatatlan Kedves, melyet 2015-ben avattak fel.

Nagy János: Beethoven és a Halhatatlan Kedves, Martonvásár főterén (Fotó: Berényi Kornélia)

Az egykori főúri rezidencia ma a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjának is az otthona, mely ugyancsak kiállítással, interaktív bemutatóval várja a közönséget.

Így a kastély, az angolpark, a kiállítás, a tudomány jelenléte és az alkalmi koncertek, zenei és irodalmi rendezvények, különleges, egyedi kulturális-tudományos és természeti élményt kínálnak mindazoknak, akik ellátogatnak Martonvásárra.

Berényi Kornélia/Felvidék.ma