A kassai Thália Színház szeptember 11-én sajtótájékoztatót tartott, melyen megjelent Czajlik József igazgató, Forgács Miklós dramaturg, és két rendező: Gardenö Klaudia és Matusek Attila. Czajlik miután üdvözölte a megjelent újságírókat, ismertette a bemutatandó darabokat. Három bérletes előadást tartanak, ezen kívül aznap este bemutatták Nóti Károly: Csotrogányné Lepsénynél még megvolt c. zenés kabaréját, melyet Bocsárszky Attila színművész rendezett.
Lepsényt Salamon Béla színművész tette világhírűvé. Igazán megérdemelne ott egy szobrot.
Ebben az évadban nagyon különböző műfajok követik egymást. Az elébb volt szó a hamisítatlan klasszikus kabaré-összeállításról, lesz érzékeny és filozófikus belső utazás, szenvedélyes mediterrán musical és rendhagyó nyomozás. Ezen kívül a következő év januárjában a komáromi Jókai Színház vendégszerepel Woody Allen: Játszd újra, Sam c. fanyar komédiájával, melyet Béres Attila állított színpadra.
Az igazgató elmondta, azzal a negatív jelenséggel állnak szemben, hogy
az emberek nem utaznak föl Kassára az egyes előadásokra anyagi helyzetük miatt. Így tehát a színháznak kell meglátogatnia nézőiket.
Ennek következménye, ismét vándorszínházzá válnak. A Thália amúgy is mindig tájoló színház volt. A kabarét kisebb színpadon is elő lehet majd adni, így ez nem okoz gondot.
Ezután a dramaturg vette át a szót. Arra hívta fel a figyelmet, hogy idén emlékezünk meg Márai Sándor születésének 125. évfordulójáról, ezért a mostani évad hívógondolata: „De néha hallom az időt.” Ez foglalja össze a műsorra tűzött sokféle darab szellemiségét. Az idézet arra utal, hogy amikor valami szokatlan történik, egyben valami megfoghatatlan érzékelhető. Felfigyelni az idő múlására az különleges kizökkenéssel társul. Tudatosítani, sőt hallani az időt, megtorpanással jár, megváltozik az élet ritmusa, s ekkor valami általában láthatatlant tudatosítunk. Aki meghallja az időt, az azzal szembesül, hogy valami nagyobbnak, kozmikusnak, nehezen befolyásolhatónak a része. Mit jelenthet meghallani az időt? Ez további kérdések sorát veti fel. Megállni? Odafigyelni? Kilépni a komfortzónából? Megérkezni? Befelé fordulni? Legyőzni önmagunkat? Tudatosítani a porszem-létet? Megrémülni? Megnyugodni? Feloldódni a világmindenségben?
A következő évad előadásaiban kisebb és nagyobb közösségek küzdenek a hétköznapokkal és a mindennapokat összekuszáló vágyaikkal, álmaikkal, tévedéseikkel, tehát önmagukkal is.
A zenés kabaré-összeállítás címe: Csotrogányné Lepsénynél még megvolt. A zenés kabaré-összeállítás Nóti Károly jeleneteiből áll. Bocsárszky ötlete nyomán valósul meg az előadás, mert szerinte szükség van a hagyományos, két háború közötti kabaré nosztalgikus műfajára, mely feltámasztja térségünkben azt a simogató humorú világot, légkört, játékmódot, amit ez a műfaj képvisel. Megjelenik a szerelmi és testi vágy, mely kedvesen szürreális párbeszéddé szelídül. A házastársi problémák abszurd helyzeteket szülnek. A művészi kétségbeesés krimibe illő fordulatai váratlan poénokká robbannak, a túlélési ösztön váratlan tájakon landol. Egy jó kabaréban mindenki mindenkit félreért, az elvi kérdések pehelykönnyűen szertefoszlanak, a valós gondok mesésen lebegő hangulattá puhulnak. Egy kolbásztöltőből fegyver lehet, az elveszett feleségek természetesen a legrosszabb pillanatban bukkannak elő. A dallamok fülbe másznak, a tanulságok pehelykönnyűek. Dégner Lilla, Varga Lívia, Illés Oszkár és Klinga Péter (f)elszabadult komédiázását Gablyasz Péter zongorán kíséri.
A második premier az említett évfordulóhoz kötődik. A Boksz Humana (Mi van veled, Sándor?) az író Mágia c. kötetének nyolc novellájából merít.
Forgách Miklós és Czajlik József egy olyan világot álmodott meg, mely még a hétpróbás Márai-szakértőket és -rajongókat is meglepheti. Sőt, lehet, hogy maga Márai is felhúzná a szemöldökét, mert szerinte rendes ember nem ír színdarabot. A Mester és teremtményei izgalmas történetet bontakoztatnak ki. Furcsa alakok ők, akik Máraival akarnak beszélgetni. Kik ők? Akárkik lehetnek. Egymás között tisztázzák a múltat, az őket alakító fejleményeket elevenítik meg, vizsgálják saját önazonosságukat, s eljutnak a végső kérdésig: Ki vagyok én? Művészek, akik a hétköznapi életben is megmerítkeznek. Látni akarják a tengert, felelevenítik, miképpen ismerkedtek meg. Megtudjuk, mit gondolnak az otthonukról, miképpen élik meg és át a nagy csalódást. Vágynak a magányra, de a szeretetre is, s ennek érdekében meglepő elhatározásra jutnak. Megelevenedik a csábító cirkusz és az orfeum. Ez a különös világ csupa szín, váltás, meglepetés és ötlet. Mágikus mondatok, megkapó, finom vagy éppen groteszkbe hajló humor.
Csábító gondolatok, kíváncsian várjuk, vissza adja-e az előadás Márai sajátosan öntörvényű mondanivalóját. Ennek a darabnak a bemutatója október 16-án lesz.
A következő egy igazi fergeteges musical lesz, melyet Gardenö Klaudia rendez. A Jaffrey Cane-David: Yazbeg Nők az idegösszeomlás szélén c. darabbal mutatkozik be a kassai közönségnek.
A szenvedélyes madridi szinkronszínésznő egy szép napon arra ébred, hogy eltűnt a kedvese. Ez őrült események sorát indítja el, egyik meglepetés a másikat kergeti, minden a feje tetejére áll. Egyre újabb dolgok derülnek ki. Ami eddig világosan egyértelmű volt, ezután már nem az. A fenekestül felfordult élet romokban hever. Ráadásul mindenki egy picit vagy nagyon flúgos, hibbant mimózaérzékeny. Hogy mennyire, a néző vállát terhelje! Túlteng a temperamentum és az adrenalin. Küzdelem, sírás, fogvicsorgatás vár rájuk, nem méznyalás. Ki kinek a kije? Mi a valóság és mi a látszat? Mit akarnak? A nagyváros meg lüktetésével tempót diktál, megzavarodott hőseink fejvesztve rohannak, a gondok egészen összegabalyodnak. De mindenkit megnyugtatok, semmi pánik, mert amikor már semmi sem biztos, hőseink dalra fakadnak. És nyilván ezt a merényletet többször is elkövetik. Ez a zenés-táncos-érzelmes-bolondos történet „annyira tele van nővel”, ahogy egy ízig-vérig mediterrán musicalhez illik. Pedro Almodóvar spanyol filmrendező legendás filmje alapján készült. Az első idegösszeomlás, akarom mondani bemutató februárban várható.
A harmadik premier egy izgalmas nyomozást visz színpadra. Mark Haddon – Simon Stephens: A kutya különös esete az éjszakában c. darabját Matusek Attila viszi színpadra, akinek ez már a negyedik rendezése Kassán.
Három klasszikus után kortárs darab kerül terítékre. A tizenöt éves, rendszerető Christopher elüt a többiektől. Számára a legfontosabb szabály, nem szabad hazudni. A rendet viszont saját elképzelése szerint értelmezi. A főszereplő ugyanis autizmus spektrumzavarral küzd. Ez egy nem gyógyítható idegrendszeri fejlődési rendellenesség, melynek tünetei rendkívül változatosak a társas kapcsolatok, kommunikáció, valamint a viselkedésmódok terén okoz kihívásokat, de célzott terápiákkal egyes készségek fejleszthetők. Christopher nyomozni kezd, ki ölte meg szomszédasszonya kutyáját. Ennek folyamatát naplójába rögzíti. Közben kiderül, nemcsak ez a bűncselekmény, hanem maga az élet és a létezés is egy nagy titok. Christopher gondosan kialakított biztonságos és ismerős világa kitágul és kiderül, minden sokkal bonyolultabb, mint aminek látszik. A matematika és csillagászat világában magabiztosan mozog, de ismeretlen helyen tájékozódni, eligazodni az idegenek között, megértetni magát másokkal óriási kihívást jelent számára. A nagy dolgokkal valahogy megbirkózik, de az aprók annyira félelmetesek lehetnek. A történet arról szól, meg tudjuk-e különböztetni a fontosat a lényegtelentől, meg tudunk-e küzdeni önmagunkkal, át tudjuk-e lépni az árnyékunkat, mire vagyunk képesek.
Hogy hol van a kutya elásva, azt majd áprilisban tudjuk meg, amikor a darabot bemutatják.
Izgalmas kalandra, vagy éppen kacagtató időtöltésre hív bennünket a Thália. Reméljük, nem fogunk csalódni.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
