Október 25-én, szombaton délelőtt 10 órától emlékező szentmisét tartanak Budapesten, a Szent István-bazilikában II. Rákóczi Ferenc fejedelem magyarországi újratemetésének 119. évfordulója alkalmából.
A törökországi száműzetésben elhunyt fejedelem hamvait 1906. október 28-án hozták haza Rodostóból, és ekkor ravatalozták fel a bazilikában – ezt a történelmi eseményt idézik fel évről évre a résztvevők szentmise keretében. Az idei emlékező szentmisét – immár hagyományosan – Kómár István, Rákóczifalva plébánosa celebrálja, a szertartás után pedig a Kossuth téren, a Rákóczi-szobornál helyeznek el koszorút az emlékezők.
A fejedelem személye és szellemi öröksége évszázadok óta a magyar nemzeti összetartozás egyik legfontosabb jelképe. A Rákóczi-szabadságharc emléke és a fejedelem példája ma is képes megszólítani minél több magyart – határon innen és túl.
Egy történelmi hazatérés emlékezete
II. Rákóczi Ferenc 1735. április 8-án hunyt el a törökországi Rodostóban, ahol el is temették. Csaknem kétszáz évvel később, Thaly Kálmán országgyűlési képviselő és történész kezdeményezésére kerülhetett sor földi maradványai hazahozatalára.
A hamvakat 1906 októberében Orsováig hajón szállították, ahol Wekerle Sándor miniszterelnök és a kétszáz főnyi küldöttség fogadta.
Innen vasúton vitték tovább, és október 28-án reggel futott be a díszes szerelvény a budapesti Keleti pályaudvarra. A Szent István-bazilikában ravatalozták fel Rákóczit és több társát – köztük édesanyját, Zrínyi Ilonát, fiát, Rákóczi Józsefet, valamint Bercsényi Miklóst és Thököly Imrét –, majd még aznap Kassára indították a szerelvényt, s a kassai Szent Erzsébet-dóm lett a fejedelem végső nyughelye, ahol ma is a kuruc kor nagyjainak szarkofágjai őrzik emléküket. Kivéve Thököly Imréét, ugyanis az ő földi maradványait Késmárkra vitték – ő az ottani evangélikus templomban elhelyezett szarkofágban talált örök nyugodalmat.
- Fotó: László Ferenc archívuma
- Fotó: László Ferenc archívuma
Több mint egy évtizede őrzött hagyomány
Örömteli tény, hogy ma is akadnak olyan elhivatott hagyományőrzők, akik nem engedik feledésbe merülni II. Rákóczi Ferenc tetteit és küzdelmeit, s fáradhatatlanul gondozzák a fejedelem emlékét. Portálunk megszólította László Ferencet, az emlékmise megálmodóját és fő szervezőjét, aki a megemlékezés hátteréről és üzenetéről is beszélt.
László Ferenc 2012-ben kezdeményezte, hogy a fejedelem újratemetésének emlékére minden évben a Szent István-bazilikában tartsanak szentmisét. Mint mondta, az ötletet az a meggyőződés vezérelte, hogy a nagy fejedelem hamvainak hazahozatala méltó, országos megemlékezéseket érdemelne. A bazilika vezetése kezdettől támogatta a civil kezdeményezést, amely azóta is politikától mentes, bensőséges emlékünnep.
„Soha semmilyen párt vagy szervezet nem állt mögöttünk – én magánemberként, Rákóczi szellemi öröksége tiszteletének jegyében vállaltam a szervezést”
– hangsúlyozta László Ferenc, hozzátéve, hogy minden évben a rákóczifalvai plébános, Kómár István atya mutatja be a szentmisét. Az emlékező szertartást minden évben október 28. napjához legközelebb eső szombaton tartják – idén ez október 25-re esik.
A szervező azt is elmondta, hogy 2012-ben a kassai dómba, a fejedelem sírja mellé két, saját költségén készíttetett Rákóczi-zászlót vitt.
„Több mint négyszázan voltunk akkor azon az eseményen, és ezek a zászlók – hála a Jóistennek – azóta is ott találhatók a fejedelem sírjánál. Remélem, amíg világ a világ, ott is maradnak”
– tette hozzá.
- Fotó: László Ferenc archívuma
- Fotó: László Ferenc archívuma
Rákóczi példája a ma emberének
A fejedelem életműve ma is iránymutatás lehet – vallja László Ferenc, aki megjegyezte – amire több forrás is hivatkozik –, hogy Rákóczi Ferenc „a leghívebb magyar” volt.
„1711 utánról nem nagyon tudnék olyan történelmi nagyságot mondani, aki ennyire szerette a hazáját. A leggazdagabb földbirtokosok közé tartozott, mégis szegényen halt meg a száműzetésben – ez mindent elárul róla”
– húzta alá László Ferenc.
A szervező egy érdekes történeti adalékot is megosztott: mások mellett a debreceni nagyharangot is a fejedelemről nevezték el, miután 1735-ben híre ment halálának, és a harang megkondult az ő emlékére.
- Fotó: László Ferenc archívuma
- Fotó: László Ferenc archívuma
A szabadság ügye nem feledhető
László Ferenc szerint a Rákóczi-szabadságharc, amely 1703. június 16-án kezdődött és 1711. május 1-ig tartott, „a leghosszabb magyar szabadságharc volt, amelynek szellemi örökségét ma sem becsüljük eléggé”. Ő maga kezdeményezte, hogy június 16-át nyilvánítsák nemzeti ünneppé Magyarországon, de javaslatát nem támogatták.
A fejedelem hite, hazaszeretete és önfeláldozása ma is példa lehet mindannyiunk számára.
Az emlékező szentmise célja nem pusztán a múlt felidézése, hanem annak a lelki egységnek a megerősítése is, amelyet Rákóczi Ferenc neve jelképez. A fejedelem emléke – mint a leghívebb magyaré – ma is élő üzenet: hűség, hit és hazaszeretet.
A II. Rákóczi Ferenc újratemetésére az emlékező szentmisét október 25-én, szombaton 10 órától tartják Budapesten, a Szent István-bazilikában.
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma