A 2026-os választás lesz a felénk közelítő háború előtti utolsó választás – jelentette ki a miniszterelnök a Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlésen Kecskeméten, szombaton.
Brüsszel szankciós politikájának kialakításában „a mi szempontjaink nem szerepelnek”, holott Magyarországnak „ezen múlik az élete, legalábbis a családok pénztárcája és a vállalkozások sikere” – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Digitális Polgári Körök szombati kecskeméti háborúellenes gyűlésén.
Kiemelte: amikor elmondta az amerikai elnöknek, hogy bennünket megöl, ha nem vásárolhatunk orosz energiahordozókat, akkor Donald Trump kivételt adott az amerikai szankciók alól.
Orbán Viktor
„nagy tahóságnak” nevezte, hogy Brüsszel – ahol „nem sok emberi van” – az energetikai szankciók alól nem ad Magyarországnak mentességet,
mondván, tahóság az, ha valaki nem törődik azzal, milyen hatással vannak másra a tettei.
A miniszterelnök hangsúlyozta: Brüsszelben a szankciót kereskedelempolitikai döntéssé minősítenék, amihez már nem kell egyhangú döntés, „és már ki is kerültek bennünket; ez tahóság”.
A 2026-os választás lesz a felénk közelítő háború előtti utolsó választás
Amilyen kormányunk lesz 2026-ban, annak a kormánynak kell majd megküzdenie Magyarországért, és kimenteni az országot egy nagy valószínűséggel felénk közeledő háborús veszélyből.
Amilyen kormányunk lesz 2026-ban, az lesz a sorsunk a háborúval kapcsolatban
– mutatott rá a kormányfő.
Hozzátette: ha Brüsszel-párti kormányunk lesz, belevisznek minket a háborúba, viszont ha nem Brüsszel-párti, hanem nemzeti kormányunk lesz, akkor lesz esélyünk, hogy kimaradjunk belőle.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az ukrajnai háború „nincs messze”, és nem csak földrajzi okokból, hanem politikailag is közel van.
Közölte: az európai vezetők eldöntötték, hogy Európa háborúba megy. Erről döntés van, le is írták, el is mondják.
Van az a hivatalos európai uniós álláspont, hogy 2030-ra az EU-nak készen kell állnia egy Oroszországgal megvívandó háborúra
– mutatott rá, hozzátéve, hogy hadigazdaságot építenek, és azt nem építik két hónapra. Példaként említette, hogy átállítják a járműgyártást fegyvergyártásra, páncélozott eszközök gyártására.
Orbán Viktor arról is beszélt, van a háború előtti korszakok vizsgálatának egy tudománya, társadalomtudósok klasszikus felfogása szerint a háborús expanziónak négy szakasza van.
Az első, amikor a diplomáciai kapcsolatok megszakadnak, ez megtörtént. A másik, amikor bevezetnek gazdasági szankciókat, és elvágják a gazdasági együttműködést, ezen is túl vagyunk. A harmadik, amikor jön a sorkatonaság és a hadigazdaságra való átállás, ebben van most Brüsszel. A negyedik már az összecsapás szakasza – sorolta.
A miniszterelnök megjegyezte: nem véletlenül tartanak háborúellenes nagygyűléseket, nem azért ez a neve, mert nem volt jobb ötletük, hanem azért, mert ez a veszély.
Az, hogy Magyarország elérje, hogy Európa kimaradjon a háborúból, olyan feladat, amin dolgozni kell, de tudatában kell lenni, ez meghaladja az erőnket – jelentette ki Orbán Viktor. Azt mondta: itt leginkább imádkozni tudunk, hogy a Jóisten ne vegye el az eszét azoknak, akik jóval erősebbek.
Ha viszont nem lehet megakadályozni, hogy Európa belemasírozzon egy háborúba, akkor ki kell maradni a háborúból
– mutatott rá a kormányfő. Emlékeztetett: nem tudtunk kimaradni az első és a második világháborúból, „Tiszának sem sikerült és Horthy Miklósnak sem”. Azt kell megértenünk, hogy miért nem, és ha mi ki akarunk maradni a következőből, azt hogyan kell csinálni.
„Ahhoz, hogy kimaradj a háborúból, erőre van szükség” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a gyengéket mindig beletolják a háborúba. Ezért minden eszközt meg kell ragadni, hogy Magyarországot erőssé tegyék gazdaságilag, politikailag, szuverenitásvédelmileg.
Erősnek kell lenni, figyelni kell a történelmet, tanulni kell belőle, és fel kell készülni arra, hogy ha valóban bekövetkezik az, amit szeretnénk elkerülni, hogy 2030-ra az európaiak tényleg háborúba mennek, akkor abból mi ki tudjunk maradni. Nem lesz egyszerű, lelkierő kell majd hozzá – hangsúlyozta a kormányfő.
Kitért arra is, hogy
végre olyan elnöke van Amerikának, aki „szívből utálja a háborút”, és ezt kell nekünk, magyaroknak megragadnunk, hogy végre van egy nálunk jóval nagyobb szereplője a nemzetközi politikának, aki békét akar.
A kormányfő szólt arról is: nemcsak ahhoz kell erőt gyűjteni, hogy kimaradjunk a háborúból, hanem ahhoz is, hogy utána mi lesz. Rámutatott: „ha a többiek előtt jársz egy vagy két lépéssel, akkor leszel sikeres”.
A nagy országoknak nem kell nagyon okosnak lenniük, nekünk viszont muszáj. Egy erős, nagyméretű ország, ha később jön rá valamire, akkor is tudja érvényesíteni az érdekét, de egy olyan méretű országnak, mint mi vagyunk, agyasnak kell lennie – mondta.
Buta embereket soha sem szabad az ország élére választani, mert annak többszörösen fizetjük meg az árát.
A miniszterelnök igennel válaszolt arra, hogy készülnek-e a háború utáni világra, hozzátéve, arra is készülnek, hogy 2026 áprilisában megnyerik a választásokat.
Vannak olyan kis szakértői munkacsoportok, amelyeknek az a feladatuk, hogy nézzék meg, mi nem működött jól az elmúlt 15, illetve 4 évben vagy min lépett túl az idő. Példaként említette a kormányzati szerkezetet, hangsúlyozva az előregondolkodás fontosságát.
Kitért arra is, hogy egyezkedik az amerikaiakkal, hogy milyen gazdasági együttműködés legyen a háború után. Egyezkedik továbbá az oroszokkal is, hogyha megszűnik az egész szankciós rendszer, akkor kellő ütemben és jól, mi magyarok, mit és hogyan tudunk ebből hasznosítani. Jelezte: december elején Moszkvába utazik egy jelentős üzleti delegáció kifejezetten gazdasági együttműködési kérdésekről tárgyalni.
Előre kell gondolkodni, mert a háborúnak, ha a Jóisten megsegít minket, úgy lesz vége, hogy mi nem sodródunk bele, az amerikai elnök sikerrel jár, felszámolják a szankciókat és egy másik gazdasági térben találjuk magunkat.
Most egy szankciós térben vagyunk, de ha az amerikai-orosz megállapodás megvan, a tér kitágul majd – mutatott rá.
Kérdésre válaszolva elmondta: nehéz elképzelni két világháborúval a hátunk mögött, hogyan lehet valakinek az a gondolata, hogy egy háborúból jól ki lehet jönni.
Kitért arra, hogy a mi szenvedéstörténetünk kiemelten súlyos, elvesztettünk 900 ezer embert az első és 600 ezret a második világháborúban, 200 ezer ember elmenekült a szovjetek bejövetele után, utána kitelepítettek ugyanennyi németet, 56 után 200 ezren elhagyták az országot.
Összegzése szerint 2,1 millió ember hiányzik, és ha ezek meglennének, meg a gyermekeik és az unokáik, akkor nem beszélnének demográfiai problémákról.
MTI/Felvidék.ma
