A komáromi Duna Menti Múzeum vezetőváltása, a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó újabb jogi szigorítások, valamint Dél-Szlovákia infrastrukturális leépülése is szóba került Andruskó Imre és Orosz Örs Nyitra megyei és komáromi városi képviselők szokásos havi sajtótájékoztatóján. A tájékoztatón városi, megyei és országos ügyek egyaránt terítékre kerültek, jól kirajzolva azokat a strukturális problémákat, amelyek hosszú távon is meghatározzák a térség helyzetét.
A Komáromi Duna Menti Múzeum fordulóponton: új igazgató, súlyos örökség
Ahogy azt tegnap rövidhírben megírtuk, Nyitra megye közgyűlése a következő öt évre Hushegyi Gábort bízta meg a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatásával. Többek között erről is szó esett Andruskó Imre és Orosz Örs Nyitra megyei és komáromi városi képviselők szokásos havi sajtótájékoztatóján.
Orosz Örs a sajtótájékoztatón részletesen beszélt a múzeum helyzetéről. Mint mondta, a megyei közgyűlés döntése értelmében dr. Hushegyi Jánost választották meg az intézmény új igazgatójává, aki azonban csak január közepén tudja elfoglalni hivatalát. Az átmeneti időszakban Galo Vilmos vezeti az intézményt.
Orosz Örs (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A képviselő kiemelte: az elmúlt három évben már az ötödik vezetője lesz a múzeumnak, ami jól jelzi az intézmény instabil helyzetét. Bár a Kultúrpalota épülete kívülről megújult, az állandó kiállítás lebontása óta a múzeum nem tudja bemutatni gazdag gyűjteményét. Az új tárlat tervezése és kivitelezése az egyik legsürgetőbb feladat.
Megjegyezte, további komoly problémát jelent az Europa Nostra-díjas hatos bástya udvarának balesetveszélyes állapota – ezt feltétlenül helyre kell hozni –, valamint a Zichy-palota műszaki hiányosságai is, amelyet hosszú távon a megye bérel Komárom városától. Orosz Örs aláhúzta, ezek a feladatok az új igazgatóra hárulnak.
Pozitív fejlemény ugyanakkor az izsai római tábor, a Leányvár látogatóközpontjának megépítése, amely egy határon átnyúló pályázat révén valósul meg – nem az állam támogatásával, hanem a község agilis polgármesterének köszönhetően – jegyezte meg. A központ üzemeltetését a Duna Menti Múzeum látja majd el, ami új turisztikai lehetőségeket nyithat meg a régióban.
Beneš-dekrétumok és földelkobzások: XXI. századi jogállami válság?
Az országos témák közül kiemelkedett a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó jogszabály-módosítás és az ennek nyomán újrainduló földelkobzások ügye. Orosz Örs hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy 80 évvel a második világháború után, a XXI. században örökösöket fosszanak meg vagyonuktól kollektív bűnösségre hivatkozva.
Andruskó Imre (Szalai Erika/Felvidék.ma)
A földelkobzások elsősorban olyan területeket érintenek, amelyek stratégiai beruházások – például autópályák – nyomvonalába esnek, így értékük sokszorosára nőtt – jegyezte meg, hozzátéve, hogy egyes információk szerint idén áprilisig már 18 sikeres elkobzás történt több tízmillió euró értékben, miközben egyes telekkönyvi hivatalok megtagadják az állami kezdeményezések bejegyzését.
A képviselők szerint a parlament által elfogadott büntetőjogi szigorítás, amely a Beneš-dekrétumok „megkérdőjelezését” is büntethetővé teszi, súlyosan sérti a szólásszabadságot és az európai jogelveket. A Magyar Szövetség álláspontja szerint nem a háború utáni rendezés egészének felülírásáról van szó, hanem a jelenkori igazságtalanságok megszüntetéséről – magyarázták.
Infrastruktúra és képviselet: miért létkérdés a parlamenti jelenlét?
Orosz Örs külön kitért az Ipolyság–Zólyom vasútvonal személyforgalmának megszüntetésére, amely szerinte iskolapéldája annak, hogyan sorvad el Dél-Szlovákia infrastruktúrája politikai érdekképviselet hiányában. A vonalat korábban úgy alakították át, hogy az már ne legyen alkalmas munkába vagy iskolába járásra, majd erre hivatkozva szüntették meg – emelte ki.
A képviselő szerint a vasútvonal visszaépítése – mindössze hat kilométeres hiányzó szakasz pótlásával – komoly turisztikai és gazdasági potenciált szabadítana fel, összekötve Budapestet az Alacsony-Tátra térségével, Selmecbányával és Zólyommal.
Mind Andruskó Imre, mind Orosz Örs hangsúlyozta: a dél-szlovákiai magyarság problémái nem ideológiai vitákban, hanem konkrét ügyekben dőlnek el. A parlamenti képviselet hiánya azt jelenti, hogy a több milliárd eurós állami beruházások más régiókba kerülnek, miközben Dél-Szlovákia folyamatosan forrásvesztést szenved el.
Üzenetük egyértelmű: a közösség megmaradásához nem elszigetelt „fecskék”, hanem szervezett, egységes politikai jelenlét szükséges.
Szalai Erika/Felvidék.ma
