A Magyar Szövetség december 20-án, szombaton fáklyás felvonulást szervezett Dunaszerdahelyen az egy héttel korábban elfogadott, a felvidéki magyar közösséget jogtipró módon érintő büntető törvénykönyvi módosítás ellen. Az „Ártatlanság menete” elnevezésű megmozdulás a párt saját szervezésű demonstrációja volt, amelyet a kormány intézkedései, valamint a Beneš-dekrétumokból fakadó jogsérelmek újraértelmezése hívott életre.
A résztvevők a dunaszerdahelyi Szabadidő parkban található Kitelepítettek emlékművénél gyülekeztek, ahonnan 16.30-kor indult a fáklyás menet az első és második világháború áldozatainak Állomás parki emlékművéhez. A szervezők arra kérték a jelenlévőket, hogy mécsessel fejezzék ki: az igazság a sötétségben is látható marad.
A felvonulás advent utolsó hétvégéjén a közösségi kiállás és az év végi közéleti felelősségvállalás gesztusaként is értelmeződött, a felvidéki múlt iránti tisztelet és a jövő reménye jegyében.
Az eseményen Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke mondott beszédet, amelyben történelmi példákon és aktuális jogi folyamatokon keresztül világította meg az „Ártatlanság menetének” jelentőségét és célját.
Fotó: Felvidék.ma
Gubík László kiemelte: a cseklésziek kezdeményezése, amely egy kommunista komisszárról elnevezett utca átnevezésére irányul, a XXI. században is példamutató bátorságról, lokálpatriotizmusról és „egészséges kuruc mentalitásról” tanúskodik. Ez az útmutatás adta meg az „Ártatlanság menetének” alaphangját is, hangsúlyozva, hogy a felvidéki magyar közösség ma is képes egységesen kiállni önbecsüléséért – jegyezte meg.
A Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta:
Az elmúlt időszakban a párt következetesen felhívta a figyelmet a második világháborút követő jogfosztások máig ható következményeire, valamint azokra a vagyon- és földelkobzásokra, amelyek napjainkban is érintik a magyar családokat.
A szlovák kormány és a parlament által elfogadott büntető törvénykönyvi módosítás már nemcsak megalázó és abszurd, hanem a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát is súlyosan sérti – tette hozzá.
Fotó: Felvidék.ma
Gubík László aláhúzta: a törvény elfogadása olyan helyzetet teremt, amelyben történelmi viták, tudományos konferenciák vagy akár jogorvoslati eljárások is büntetőjogi következményekkel járhatnak.
A Magyar Szövetség ezért az elnöki vétóban, az alkotmányossági felülvizsgálatban és a nemzetközi nyomásgyakorlásban látja a következő lépéseket, végső eszközként pedig a polgári engedetlenség lehetőségét sem zárja ki
– emelte ki a pártelnök, aki a beszéde végén hangsúlyozta: a felvidéki magyar közösségnek nincs több „oldala”, csak egyetlen közös ügye van – saját jogai, méltósága és jövője –, amely mellett egységben, békésen és kitartóan kell kiállnia.
Fotó: Felvidék.ma
„Valóban megmozdult a felvidéki magyarság”
– fogalmazott az eseményen Karaffa Attila, Dunaszerdahely alpolgármestere.
Mint mondta, a Felvidék szinte minden régiójából érkeztek résztvevők az „ártatlanság menetére”, mert most volt itt az idő megszólalni: a szülők és nagyszülők sérelmeiért, az önbecsülésünkért és a jövő generációkért.
Hangsúlyozta, hogy
akár néma tüntetésről, akár fáklyás felvonulásról van szó, minden eszközzel fel kell hívni a figyelmet az igazságtalanságra.
Fotó: Felvidék.ma
Az eseményen részt vett Csenger Tibor, a Magyar Szövetség alelnöke és Nyitra megye alelnöke is, akit portálunk megszólított. Kiemelte, hogy sokan érkeztek az Alsó-Garam mentéről és az Ipoly mentéről is – többen Ipolyságról és Zselíz környékéről.
Kiemelte, hogy
kulcsfontosságú volt a tömeges megjelenés, hiszen így mutathatják ki a támogatottságot, és állhatnak ki az ügy mellett és így emelhetik fel a hangjukat.
Megjegyezte, hogy tarthatatlan 80 éve „bűnösnek bélyegezve” élni, és ez motiválta a résztvevőket a tiltakozásra.
Fotó: Felvidék.ma
A Mátyusföldről is több résztvevő jelen volt az eseményen. A Galántai járásból egy kisbusz és több személyautó szállította a demonstrálókat. A megmozdulásról Zupko Tamást, a Magyar Szövetség Galántai járási elnökét is kérdeztük, aki elmondta: fontosnak tartották a részvételt, mert alapvető jogok védelméről van szó. A résztvevők mécsesekkel, fáklyákkal és transzparensekkel készültek.
Azt szeretnénk, ha a megmozdulás fénye messzire látszana, és a hangja messzire elhallatszana
– húzta alá.
Fotó: Felvidék.ma
Mások mellett a gömöri régióból is érkeztek résztvevők a fáklyás menetre, portálunk pedig megszólította az egyiküket, a Gömörpéterfaláról érkező Kopecsni Gábort is, aki hangsúlyozta, hogy fontos hallatni a hangunkat, ugyanis a felvidéki magyarság számára ez a seb még nem gyógyult be, és úgy tűnik, sokan nem is akarják, hogy begyógyuljon.
„Ezért nincs mese: ha hív a haza, indulni és menni kell”
– húzta alá.
Fotó: Felvidék.ma
A megmozduláson nemcsak a Felvidék különböző régióiból, hanem többek között még Bécsből is érkeztek résztvevők, és a fiatalabb generáció is hangsúlyosan képviseltette magát: családok, fiatalok és gyermekek jelenléte is jelezte, hogy a közösségi kiállás üzenete nemzedékeken átível.
Az esemény végén a magyar himnusz hangzott el Kevická Tünde előadásában, amely méltó, felemelő lezárást adott az „Ártatlanság menetének”, tovább erősítve a közösségi összetartozás és a békés, de határozott kiállás üzenetét.
Fotó: Felvidék.ma
A dunaszerdahelyi eseményen a szervezők ismét hangsúlyozták: továbbra is rámutatnak arra, mi zajlik a Szlovák Földalapnál és a Szlovák Erdőgazdálkodási Vállalatnál, és nem hallgatnak a jogfosztottság éveinek megaláztatásairól.
Mint elhangzott:
Az „Ártatlanság menete” egy önmagáért kiálló közösség határozott üzenete volt, amely a közös felelősségvállalás fontosságára irányította rá a figyelmet.
Fotó: Felvidék.ma
***
A megmozdulás előzményei a december 16-i pozsonyi „STOP kollektív bűnösség! STOP földmaffia!” tüntetéshez nyúltak vissza, ahol Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szlovák kormány a büntető törvénykönyv módosításával próbálja elhallgattatni azokat, akik a Beneš-dekrétumokból fakadó jogsértésekre és az állami földelkobzásokra hívják fel a figyelmet.
Felszólalásában hangsúlyozta: a jogbiztonság, a szólásszabadság és a kollektív bűnösség elutasítása alapérték, és rámutatott arra is, hogy Szlovákiában több százmillió euró értékben történtek földelkobzások, magyarokat és nem magyarokat egyaránt érintve.
BN/Felvidék.ma
