Az Országgyűlés külügyi bizottsága állásfoglalást fogadott el a kollektív bűnösség elvének szlovákiai alkalmazásáról, amelyben elfogadhatatlannak nevezték azt – nyilatkozta az MTI-nek a bizottság elnöke hétfőn.
Németh Zsolt hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartják a kollektív bűnösség elvét, azt pedig különösen, hogy a máig ható jogkövetkezmények alapján tulajdonviszonybeli változások, földkisajátítások történjenek megfelelő kártérítés nélkül, etnikai alapon.
Hozzátette:
kifejezésre juttatták, hogy a külhoni magyarok – beleértve a felvidéki magyarokat – számíthatnak az anyaország támogatására.
Tájékoztatása szerint az állásfoglalás azt is rögzíti, hogy a magyar fél nyitott arra, hogy a problémára megfelelő megoldást találjanak, hiszen a két ország között komoly konstruktív együttműködés alakult ki az elmúlt években, amely „jó alapot nyújt arra, hogy az ilyen nehéz kérdésekre is megfelelő megoldást találjanak”.
Németh Zsolt jelezte:
az állásfoglalást eljuttatja a szlovák külügyi bizottságnak is.
Közölte: a hétfői bizottsági ülésen a kormányt Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára képviselte, valamint két szakértő – Fiala-Butora János szlovákiai magyar nemzetközi jogász, valamint Tárnok Balázs felvidéki magyar politikus – is megosztotta gondolatait.
A parlamenti honlapon megtalálható állásfoglalás öt pontot tartalmaz.
A bizottság egyrészt kiáll a külhoni, köztük a felvidéki magyarok mellett, és támogatásukról biztosítja őket.
Emellett kinyilvánítják, hogy a kollektív bűnösség elvét tükröző bármely jogszabály elfogadhatatlan, mert szemben áll az emberi és a kisebbségi jogok, valamint a jogállamiság normáival. Ennélfogva elfogadhatatlan az ilyen jogszabályok jogkövetkezményeinek máig ható alkalmazása is, különösen a magántulajdont érintően – emelték ki.
Jelezték, hogy a külügyi bizottság kiáll az ilyen jogszabályok kormányzati ciklusokon átívelő alkalmazásával okozott problémák nemzetközi jogi normákkal és kötelezettségvállalásokkal összhangban történő megnyugtató rendezése mellett.
Azt is írták, hogy a bizottság elkötelezett a Magyarország és szomszédai közötti – az országhatárokon kívül élő magyar közösségek érdekeit szem előtt tartó – konstruktív együttműködés, a kölcsönös tiszteleten és az eddigi eredmények megőrzésén alapuló jó kapcsolatok, valamint a kölcsönös bizalmat erősítő párbeszéd mellett.
Hozzátették: elítélnek minden olyan felelőtlen törekvést, amely politikai haszonszerzés céljából veszélyezteti a jószomszédi kapcsolatokat és a külhoni magyarok ügyét.
MTI/Felvidék.ma
